Az Európai Unió Geo-blocking rendelete alapján tilos a területi alapú tartalomkorlátozás az e-kereskedelemben. Felmerül azonban a kérdés, hogy ez milyen hatással van az árakra, illetve a feltüntetendő pénznemre.
Az elmúlt évben közel 5,4 millió ember vásárolt legalább egyszer online Magyarországon1, ami azt jelenti, hogy egyre többen fedezik fel az online vásárlás előnyeit, melyek közül megemlíthetjük, hogy gyorsabb, kényelmesebb, és szélesebb választék kínálkozik a vásárlók számára.
2018-ban közel 2,7 millió ember vásárolt külföldi webáruházon keresztül terméket vagy szolgáltatást Magyarországról2. Számos webáruház gyakorlatában mutatkozott meg olyan területi alapú tartalomkorlátozás, amely során a kereskedő letiltotta vagy korlátozta a hozzáférést az online weboldalaihoz és alkalmazásaihoz olyan vevők számára, akik valamely másik tagállamból kívántak határokon átnyúló ügyleteket lebonyolítani. Ez a gyakorlatban megvalósulhatott úgy is, hogy az oldal automatikusan átirányította a saját tagállamában üzemeltetett weboldalra a vásárlót, vagy egyszerűen megtagadta a regisztrációt vagy a fizetést.
2018. december 3-án hatályba lépett az Európai Unió ún. „Geo-blocking” rendelete3, amelynek célja az Unió területén a határokon átnyúló online vásárlások korlátozásának megszüntetése.
I. Hogy érinti a Geo-blocking rendelet az árazást és mire kötelesek figyelni a kereskedők?
A rendelet előírja, hogy a kereskedőknek egyformán kell kezelnie a bel- és külföldi vásárlókat, azaz tilos a területi alapú korlátozás. A webáruházakat elérhetővé kell tenni minden uniós vásárló számára, tehát biztosítani kell, hogy az uniós vásárló ugyan azokkal a feltételekkel vásárolhasson árukat és szolgáltatásokat, mint a kereskedő tagállamának állampolgárai, beleértve a fizetési módok megválasztását is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy két különböző országban egyforma árat kellene meghatároznia a kereskedőnek, csupán azt, hogy ha a vásárló nem a tagállamában üzemeltetett webáruházból, hanem másik tagállamban üzemeltetett webáruházból kíván vásárolni, akkor ezt ugyanazokkal a feltételekkel tehesse meg. Tehát, ha a magyar állampolgár nem a kereskedő magyar webshopjából, hanem a német webshopról kíván vásárolni, mert azon például kedvezőbb áron talál valamilyen terméket, vagy ott éppen szélesebb választék áll rendelkezésre, akkor ezt ugyan olyan módon tehesse meg, mint az, aki Németországból vásáról a német webáruházból.
Fontos azonban megjegyezni, hogy abban az esetben, ha a kereskedő az adott országba nem vállal kiszállítást, akkor erre továbbra sem kötelezhető, viszont ezen ok miatt nem tagadhatja meg az eladást. A kereskedőnek biztosítania kell, hogy a vásárló a rendelését le tudja adni és megszervezhesse magának a szállítást, vagy olyan helyen vegye át a terméket, ahova biztosított a kiszállítás.
II. Mi a helyzet a magyar webáruházakkal?
A Geo-blocking rendelet nem alkalmazandó akkor, ha az ügylet minden lényeges eleme a tagállamon belülre korlátozódik és külföldi elemet nem tartalmaz. Ez a pénznem meghatározása tekintetében azt jelenti, hogy a kereskedő forintban, a magyar jogszabályok előírásainak4 megfelelően köteles az árakat feltüntetni.
Amennyiben az ügylet külföldi elemet is tartalmaz, a Geo-blocking rendeletet alkalmazni kell, azonban ilyenkor is elegendő az árak forintban történő feltüntetése. Abban az esetben, ha a kereskedő vállal külföldre történő kiszállítást is, annak feltételeit az általános szerződési feltételekben fel kell tüntetnie.
A rendelet alapján annak nincs jelentősége, hogy az árakat a webáruházban forintban, euróban vagy más pénznemben tünteti fel a kereskedő, azonban egyenlő feltételekkel kell biztosítania a hozzáférést minden uniós vevő számára. Ez azt is jelenti, hogy a kereskedők nem alkalmazhatnak különböző fizetési feltételeket a vevőkkel szemben azok állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján.
A rendeletet nem csak az áruk esetén, hanem az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások igénybevétele esetén is alkalmazni kell, ilyen elektronikusan nyújtott szolgáltatásnak minősül a felhőalapú szolgáltatás, az adattárolási szolgáltatás és a weboldaltárhely-szolgáltatás.
dr. Szabó Noémi, ügyvédjelölt
TechRelated
a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal technológiai jogi blogja
(1) eNET Internet Research Ltd. 2019. május 30. napján közzétett kutatása alapján (https://enet.hu/news/almost-5-4-million-online-shoppers-in-hungary/?lang=en)
(2) eNET Internet Research Ltd.
(3) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/302 rendelete (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról
(4) Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 14. §