Megváltozott életkörülményeink a nyilvánvaló korlátok mellett sok új lehetőséget is teremtenek, így az online elérhető információk hatalmas tárházából válogathatunk.

A „versenyjogi ötpercesek” műfajában a versenyjog működésébe szeretnénk bepillantást adni röviden, lényegre törően. Cikkeink egy-egy kávé vagy tea mellett a home-office szünetében is olvashatók: akiket korábban is érdekelt ez a jogterület, azok számára igyekszünk aktualitásokkal, érdekességekkel szolgálni; akik pedig csak most fordulnak e terület felé, azok számára sorozatunk révén szeretnénk segítséget adni az eligazodásban.

A versenyjog ugyanis már régen nem a szivarfüstös termek titkos megállapodásainak világa, velünk él és közvetlenül befolyásolja mindennapjainkat.

Versenyjog és válság – Fogyasztóvédelem

Melyek azok a versenyjogi fogyasztóvédelem szabályait sértő leggyakoribb piaci magatartások, amelyek táptalaját képezi a COVID-19 okozta pandémia? Hogyan tudnak a vállalkozások megfelelni a fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek a jelenlegi helyzetben? Mivel számolhat a piaci szereplő, amennyiben jogsértő magatartást tanúsít? Versenyjogi ötpercesek cikksorozatunk jelen részében ezekre a kérdésekre kapnak választ olvasóink.

Magasabb fokú fogyasztói kitettség koronavírus-járvány idején

A COVID-19 járványügyi helyzettel összefüggésben megszaporodtak a különböző online és offline csatornákon közzétett, az emberi szervezet egészséges működésére veszélyt jelentő külső behatásokkal, elősorban vírusokkal, baktériumokkal szemben védelmet ígérő eladásösztönző kereskedelmi kommunikációk. Ennek hátterében sajnálatos módon sok esetben a fogyasztók megbetegedéstől való félelmét tisztességtelen módon kihasználó tudatos megtévesztés áll. A megtévesztés azonban olykor a vállalkozások reklámozás terén való hiányos ismereteire vezethető vissza. Ezen piaci magatartásokat észlelve tette közzé a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sajtóközleményét, amellyel egyrészről a fogyasztók körültekintő figyelemének előmozdítását, másrészről pedig a vállalkozások jogszerű reklámozási tevékenységére történő felhívását célozza.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat folytató vállalkozások hamar magukra vonják a fogyasztóvédelmi kérdésekben eljáró hatóságok figyelmét. Erről tanúskodik a GVH egy közelmúltbeli sajtóközleménye is, ami szerint a GVH eljárást indított egy ’ANTISEPTIC’, illetve ’ANTIVIRUS’ elnevezésű terméket népszerűsítő vállalkozással szemben, több fogyasztóvédelmi szabály feltételezett megsértése miatt – ide értve elsődlegesen, hogy a vállalkozás valószínűsíthetően megalapozatlan információkat közölt a termék felhasználási tulajdonságairól . A hatósági figyelem megmutatkozását támasztja alá továbbá a GVH internetes ellenőrzés keretében lefolytatott vizsgálata is, amelynek keretében vírusellenesnek hirdetett termékeket, illetve védőmaszkokat kínáló weboldalak, webáruházak online kereskedelmi kommunikációinak ellenőrzésére került sor.
Az alábbiakban bemutatunk néhány alapvető szabályt, amely a járvány miatt fokozott számban megjelenő kereskedelmi kommunikációk tekintetében releváns.

1.) Gyógyhatásállítás

A fogyasztóvédelmi szabályok értelmében tilos valamely terméket vagy szolgáltatást megalapozatlanul gyógyhatással vagy megelőző hatással népszerűsíteni, a reklámban ilyen tulajdonság meglétére utalni. Az ilyen hatásállítások valóságtartalmát ugyanis a kereskedelmi kommunikációt (ideértve a Facebook és Instagram posztokat, szerkesztői tartalmakat, véleményvezérek közreműködésével előállított és megjelenített tartalmakat is) közzétevő vállalkozásnak tudományos bizonyítékokkal kell tudnia alátámasztani.

Gyógyszer – Míg a vonatkozó szabályozás értelmében vényköteles és TB támogatásba befogadott gyógyszerek reklámozása tilos, addig a gyógyszertárból vény nélkül is kiadható és TB támogatásban nem részesülő gyógyszer – speciális jogszabályi keretek között – reklámozható. Ezen speciális rendelkezések közül elsődleges, hogy a reklámban közölt információnak összhangban kell állnia a gyógyszer alkalmazási előírásában foglaltakkal. Amennyiben kétség merül fel a tekintetben, hogy a reklám túlterjeszkedik-e az alkalmazási előírásban foglaltakon, a bizonyítás terhét a vállalkozás viseli.

Élelmiszer – Élelmiszerek népszerűsítése során tilos gyógyhatásállítást alkalmazni. Sem az általános közfogyasztásra készült élelmiszerek, étrend-kiegészítők, sem pedig a különleges élelmiszerek (pl. anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek) reklámozása nem tulajdoníthat a terméknek emberi betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságokat, illetve ilyen tulajdonság meglétére nem is utalhat. E tilalom megsértésének minősül továbbá az is, ha egy reklám a termék valamely tápanyag-összetevőjével, hatóanyagával összefüggésben tartalmaz gyógyhatásállítást.

Kozmetikum – A kozmetikai termékekkel kapcsolatos gyógyhatásállítások alkalmazása összetett előzetes megfelelési folyamatot feltételez a vállalkozások részéről. A kozmetikai termékek reklámjaiban alkalmazott gyógyhatásállítások bizonyítását a GVH hatályos jogszabályokon alapuló joggyakorlata rendkívül szűk körben és szigorú feltételek mellett lehetővé teszi ugyan, azonban tudományos megalapozottságot vár el e tekintetben. Gyógyhatásállítások esetén az azt alátámasztó tanulmánynak az állítólagos gyógyhatáshoz kell kapcsolódnia, és érvényes, megbízható és megismerhető módszereken kell alapulnia a vizsgálatnak.

E tekintetben szükséges megjegyezni, hogy az 1223/2009/EK rendelet^[1] 2. cikk (1) a) pontja értelmében, egy kozmetikai termék célja „kizárólag vagy elsősorban” kozmetikai jellegű. A GVH joggyakorlatának értelmében erre tekintettel nem megengedett az olyan gyógyhatásállítások alkalmazása, amelyek nem tartoznak a „tisztítás”, „illatosítás”, „kinézet megváltoztatás”, „védelem”, „megfelelő állapotban tartás” kategóriájába, így például a baktériumölő, vírusölő, gombaölő, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatású gyógyhatásállítások sem.^[2]

2.) Egészségre vonatkozó állítás

Élelmiszer – Egészségre vonatkozó állításnak minősül bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van.

A jelenlegi járványügyi helyzet vonzóvá teheti egyes élelmiszeripari vállalkozások számára a gondolatot, hogy valamely élelmiszer termékükkel összefüggésben egészségre vonatkozó állításokat alkalmazzanak (pl. „az egészsége érdekében”, „az immunrendszer támogatásáért”). Valamely élelmiszernek az egészségre vagy az egészséggel kapcsolatos jó közérzetre gyakorolt általános, nem részletezett kedvező hatásaira való hivatkozás azonban csak akkor közölhető, ha azt engedélyezett, konkrét egészségre vonatkozó állítás is kíséri.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos konkrét, specifikus egészségre vonatkozó állítások alkalmazása abban az esetben megengedett, ha azokat az Európai Bizottság az 1924/2006/EK rendeletnek^[3] megfelelően engedélyezte, így szerepelnek az engedélyezett állítások listáján és eleget tesznek az alkalmazásukhoz szükséges valamennyi feltételnek.

Kozmetikum – Kozmetikai termékek előállítói, illetve forgalmazói előszeretettel alkalmaznak a termékekkel összefüggésben egészségre vonatkozó állításokat (pl. „immunrendszert erősítő”, „stresszcsökkentő”, „méregtelenítő”). A GVH következetes joggyakorlata szerint ezen állítások igazolása vonatkozásában is irányadó, hogy a tényállítás valóságnak való megfelelése kapcsán a vállalkozásnak olyan bizonyítékkal kell szolgálnia, amely kétséget kizáróan képes igazolni a tényállítás valóságát. ^[4]

3.) Egészségügyi szakember-, egészségügyi szervezet ajánlása

Az európai uniós és a hazai jogalkotó néhány termékkategória (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, élelmiszer) esetében a versenysemlegesség és az indokolatlan fogyasztás elkerülése érdekében tiltja vagy korlátozza az egészségügyi szakemberek, illetve szervezetek ajánlását.

Gyógyszer – Erre tekintettel a vény nélkül is kiadható, TB támogatásban nem részesülő gyógyszerrel kapcsolatos reklám nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely tudósok vagy egészségügyi szakemberek ajánlására vonatkozik.

Élelmiszer – Nem megengedett élelmiszerek esetében az olyan egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, amelyek egyes orvosok vagy egészségügyi szakemberek, valamint egyéb szervezetek ajánlásaira hivatkoznak. A tilalommal kapcsolatban megjegyzendő, hogy nem pusztán az egészségre vonatkozó konkrét állítások tiltottak a vonatkozó rendelet értelmében (pl. XY orvos ajánlja a terméket, mert az hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez), hanem az is, ha az egészségügyi szakmai szereplő általánosságban ajánlja a terméket, ugyanis a GVH joggyakorlata értelmében valószínűtlen, hogy egy orvos vagy más egészségügyi szakember egy élelmiszert más okból ajánl, mint hogy az kedvező hatással van az egészségre. ^[5]

A vállalkozásoknak a jelenlegi helyzetben fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy elkerüljék a gyógyszer- és élelmiszer reklámjaikban a vírusokkal szembeni hatékonysággal kapcsolatos egészségügyi szakember ajánlásokat.

4.) Készletezés – Becsalogató reklám

A jelenlegi helyzetben a normál ügymenethez képest is körültekintőbb figyelmet kell fordítaniuk a vállalkozásoknak az árukészletezéssel összefüggő folyamataikra. Javasolt elkerülni, vagy a szokásost meghaladó körültekintéssel megtervezni az olyan kiemelt keresletű termékek (egyes egészségügyi-, biocid- illetve háztartási termékek, tartós élelmiszerek) reklámozását, amelyekből nem áll rendelkezésre megfelelő nagyságú készlet, illetve a közeljövőben sem várható a készletek feltöltődése. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy a vállalkozás a GVH által becsalogató reklámként értékelhető jogsértő magatartást tanúsítson, vagyis a fogyasztó figyelmét a – valójában hiánycikk iránti – kereslet befolyásolásán keresztül „becsalogatással” más termékek értékesítése irányába fordítsa.

5.) Árkedvezmény

A fogyasztói döntési folyamatban lényeges körülménynek minősül, hogy a fogyasztókkal közölt kedvezményes (akciós) áron történő vásárlás esetén a fogyasztó ténylegesen részesül-e valós árkedvezményben, s ha igen, akkor az akció időtartama alatti vásárlás milyen mértékű megtakarítást tesz lehetővé számára a nem akciós áron történő vásárláshoz képest. Mindezekre tekintettel fontos, hogy a vállalkozás ne keltse megalapozatlanul azt a látszatot, hogy valamely terméke kedvezményes áron érhető el. El kell kerülni a fogyasztók fiktív árkedvezményekkel való megtévesztésének esetét is, amikor a vállalkozás részéről az akciót megelőzően nem került alkalmazásra a kedvezmény alapjaként feltüntetett nem akciós ár.

Felelősség a jogsértésekért, és lehetséges jogkövetkezmények

A megtévesztő kereskedelmi kommunikációért az a vállalkozás felel, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. A reklámszolgáltató, illetve aki a reklámot közzéteszi, annyiban felel a jogsértését, amennyiben az a kereskedelmi kommunikáció megjelenítési módjával függ össze és az nem a reklámozó vállalkozás utasításának végrehajtásából ered.

A GVH által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárásban a jogsértést elkövető vállalkozás – illetve az azonosított vállalkozáscsoport – legsúlyosabb szankcióként akár az előző évi nettó árbevételének tíz százalékáig terjedő bírság kiszabásával is számolhat. Kiemelendő a jelen helyzetben, hogy a beteg, vagy betegségtől való félelemmel érintett fogyasztók sérülékeny, az átlagosnál kiszolgáltatottabb fogyasztói csoportot alkotnak, így a nekik szóló jogsértő reklámok közzétételét a GVH bírságnövelő tényezőként veheti figyelembe.

Dr. Dávid Barbara
Dr. Firniksz Judit, ügyvéd
Dr. Zalai Péter ügyvéd, irodai tag

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete a kozmetikai termékekről, OJ L 342, 22.12.2009

[2] VJ/97/2014. számú versenytanácsi döntés 275. pont

[3] Az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról, OJ L 404, 30.12.2006

[4] VJ/97/2014. számú versenytanácsi döntés 285-286. pont

[5] VJ/112/2015. számú versenytanácsi döntés 537. pont