Az új közigazgatási perrendtartás (Kp.) a közigazgatási bíróság előtt felmerülő szakkérdés esetén nem lehetőségként, hanem kötelezettségként írja elő a bíróság számára a közigazgatási hatóság által kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazását. A korábbi szabályokhoz képest úgy tűnhet, hogy szűkültek a közigazgatási szervek ellen pert indító felek lehetőségei, hiszen a régi Polgári perrendtartás alapján bevett gyakorlat volt, hogy a bíróság például adó- vagy kisajátítási perekben az ügyfél indítványára új szakértői véleményt szerzett be.

Az új szabályozással kapcsolatban az akkori Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyedi normakontroll eljárást indított az Alkotmánybíróság előtt. Az indítványozó bíró álláspontja szerint a szakértő kirendelésének korlátozása sérti a tisztességes eljárás, a hatékony jogvédelem és az egyenlő bánásmód követelményét, mivel a közigazgatási perekben elnehezül a közigazgatási cselekményt vitató fél helyzete.

Az Alkotmánybíróság 5/2020. (I. 29.) AB határozatával a Kp. „elsősorban a megelőző eljárásban kirendelt fordulatának alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasította. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a szabályozás nem teszi a közigazgatási pert méltánytalanná a fél számára. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében deklarált tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból nem következik, hogy a közigazgatási per fair jellege csupán új szakértői vélemény beszerzésével lenne megőrizhető.

Az Alkotmánybíróság döntését áttekintve azonban hangsúlyozandó, hogy a közigazgatási határozatot támadó felperes nincs teljesen elzárva újabb szakértő bevonásától: a bíróság ugyanis indítványra új szakértőt rendelhet ki, ha az adott szakkérdés vonatkozásában a közigazgatási hatóság által kirendelt szakértő szakvéleménye aggályossága kiküszöböléséhez ez szükséges lehet.

Felmerül a kérdés, hogy  mi a bíróság teendője akkor, ha látszólag sem a hatósági eljárásban, sem a bírósági eljárásban keletkezett szakvélemény sem aggályos, a szakmai álláspontok mégis eltérnek egymástól? Kérdéses az is, hogy a bíróságok hogyan fogják értelmezni az ,,aggályosság” esetkörét, állást foglalnak-e ebben a kérdésben saját maguk, vagy adott esetben erről is szakértő fog dönteni?

A válaszokat feltehetően a veszélyhelyzet alatt „újrainduló” bírósági gyakorlat fogja kimunkálni, az Alkotmánybíróság döntése viszont az ügyfelek számára annyiban megnyugtató, hogy a közigazgatási eljárásban beszerzett szakvélemények nincsenek „kőbe vésve”.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) ügyvédhez, dr. Lakatos Laura Emese (e-mail: laura.lakatos@pwc.com) ügyvédjelölthöz.

Decorative detail of an ancient Ionic column. close up.