Március 27-én jelent meg és április 6-án élesedett az a kormányrendelet („Kormányrendelet”), amely lehetővé teszi, hogy a főszabály szerint korábban zárva tartó üzletek is megnyissanak, és amely valamennyi nyitva tartó üzlet számára – a korábbi szabályozást kiegészítve további – szigorú kötelezettségeket ír elő. A Kormányrendelet kizárólag az üzletek tekintetében írja elő a vásárlószámra vonatkozó korlátozásokat. A személyes megjelenést igénylő egyéb szolgáltatás esetén viszont nincsenek ilyen korlátozó szabályok. Ennek megfelelően például a fodrász vagy szakállvágó szalonok esetében nem kell alkalmazni a tíz négyzetméteres korlátozó szabályt.
A tíz négyzetméteres szabály alapján a legtöbb üzlet már kiszámolta, hogy egyszerre hány vásárló tartózkodhat az üzlettere területén. Egyelőre a „kosaras megoldás” tűnik piacvezetőnek. Azaz annyi kosarat helyeztek ki, ahány vásárló egyszerre jogszerűen tartózkodhat az üzlet területén. Egy pláza esetében a szabályt úgy lehet értelmezni, hogy kizárólag az üzletek (kiadott bérlemények) területén irányadó a tíz négyzetméteres szabály. A vásárlószámot korlátozó rendelkezés azonban a közös használatú területrészekre már nem terjed ki. Ez utóbbi területrészen legfeljebb arra kell figyelni (és ez a pláza üzemeltetőjének a feladata), hogy a látogatók (vásárlók) egymástól 1,5 méteres távolságra legyenek, illetve a higiéniai szabályokat legyen lehetőség betartani. A Kormányrendelet az üzletek számára tájékoztatási kötelezettséget is előír. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az üzletnek jól látható helyen a bejáratnál – legalább magyar nyelven – fel kell tüntetni, hogy a boltban egyszerre hányan tartózkodhatnak.
A maszkhasználattal kapcsolatosan elterjedt az a gyakorlat, hogy hangosbemondó szólítja fel a vásárlót a szabályok betartására. Álláspontunk szerint, ez a gyakorlat kiterjeszthető azon esetekre is, mikor a vásárlók egyéb szabályokat nem tartanak be. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a vásárlókat maguk a bolti eladók szólítsák fel a szabályok betartására. Amennyiben az üzemeltető akár kamera felvétel útján, akár egyéb tanú nyilatkozattal egy esetleges hatósági ellenőrzésnél igazolni tudja, hogy mindent megtett a szabály betartatása érdekében, azonban a vásárló ennek nem tett eleget, úgy álláspontunk szerint jogkövetkezmény kizárólag a vásárlóval szemben állapítható meg (szabálysértés).
Nehézséget okozhat azonban a jövőben annak a kötelezettségnek a betartása, hogy az üzlet előtt is gondoskodni kell a sorban álló vásárlók közötti távolság megtartásáról. Ez egyrészről biztosítható írásbeli tájékoztatás útján másrészről, ha egyértelmű a kötelezettségszegés, akkor akár a bolti eladó/ biztonsági őr is felszólíthatja a vásárlókat a szabályok betartására. Szintén a keményebb dió kategóriába tartozik annak a kivétel szabálynak a végrehajtása, hogy a tíz négyzetméteres szabály betartásakor a 65 éven felülieket, 14 éven aluliakat, illetve a fogyatékkal élők kísérőjét nem kell figyelembe venni a boltban tartózkodók számának meghatározásakor. Álláspontunk szerint, elsődlegesen itt is az írásbeli tájékoztatásban kell felhívni a vásárlók figyelmét a kivételszabályra. Mivel azonban a boltok az életkorral, illetve egészségügyi állapottal kapcsolatosan nyilvánvalóan nem jogosultak vásárlóikat felhívni arra, hogy e tulajdonságukat okirattal igazolják, ezért ennek a szabálynak a végrehajtását legfeljebb az érintett vásárló külső tulajdonságainak szemrevételezésével, illetve kérdések feltevése útján lehet ellenőrizni.
A jogszabály kétirányú szankció rendszert tartalmaz. Egyrészről a szabályt be nem tartó üzlet bezárható, illetve bírság szabható ki az üzemeltetővel szemben, másrészről a szabályt be nem tartó vásárlóval szemben is szabálysértési eljárás indítható. Ez utóbbit nyilvánvalóan nem maga a bolt üzemeltetője fogja megindítani, hanem az rendészeti szerv, akit a bolt üzemeltetője a renitens vásárlóval szemben odahív.
dr. Szűcs László és dr. Dávid Zsolt
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Szűcs László (e-mail: laszlo.szucs@pwc.com), dr. Zsédely Márta (email: marta.zsedely@pwc.com), dr. Molnár Melinda (e-mail: melinda.molnar@pwc.com) és dr. Dávid Zsolt (e-mail: zsolt.david@pwc.com) ügyvédekhez.