Az elmúlt évben nem a CD Projekt Red Cyberpunk 2077 című játékának megjelenése által keltett visszhang volt az egyetlen érdekesség a videojátékok piacán (a játék sokak szerint lényegében félkész állapotban került az üzletek polcaira), a hatalmas népszerűségnek örvendő Fortnite fejlesztője szintén nehézségekkel kellett, hogy szembenézzen, méghozzá egy jogvita formájában. A Fortnite-ot fejlesztő Epic Games nem kisebb technológiai óriással mint az Apple-lel került olyan összeütközésbe, amely végül a bíróságig vezetett. Az ítélet elsőfokon tízből kilenc kérdésben az Apple-nek adott igazat, ám ez nem tántorította vissza az Epic Games-t sem a fellebbezéstől, sem attól, hogy az Apple mellett a Google-lel szemben is perre vigye az igényeit hasonló jogalapon. De nézzük is meg, hogy mi az alapja az egész pereskedésnek.
A háttérhez és az ügy jelentőségéhez hozzátartozik, hogy a Fortnite napjaink egyik legnépszerűbb videojátéka, amely csak a megjelenése (2017) utáni évben kb. 125 millió játékost vonzott és az első két évben mintegy 9 milliárd dollárnyi bevételt termelt.
Az Epic Games tavaly augusztusban perelte be az Apple-t, miután a tech óriás eltávolította a Fortnite-ot az általa működtetett App Store-ból, amely lényegében az egyes alkalmazások letöltésére szolgál. Az Apple szerint a fejlesztő megszegte az App Store általános szerződési feltételeit azzal, hogy a játékosok részére a Fortnite applikáción belül lehetővé tett olyan, játékon belüli vásárlásokat, amelyek – legalábbis az Apple szerint – az Apple által kidolgozott fizetési rendszer kijátszására irányultak, mert a vásárlások egy, az Apple-től független harmadik fél közreműködésével zajlottak. Az Apple ugyanis a vonatkozó általános szerződési feltételek szerint jutalékot szed minden alkalmazáson belüli (in-app) vásárlás után, feltéve persze, hogy az alkalmazást az App Store-ból töltötték le. Amint megvizsgáljuk az Apple által beszedett jutalékok részleteit az in-app vásárlások után, egyből érthetővé válik, hogy az Apple miért is vette ennyire zokon az Epic Games magatartását. A tech óriás üzleti modellje alapján ugyanis minden in-app vásárlás után a megvásárolt termékek (például egy erősebb fegyver egy szerepjátékban, vagy egy új pálya egy ügyességi játékban, egy új jármű egy autóversenyben stb.) árának 30%-a illeti meg az Apple-t. Az Epic Games a Fortnite applikáción belül olyan vásárlási rendszert dolgozott ki, amely egy külsős, harmadik fél fizetési felületére irányította a játékosokat, ezáltal megkerülve a 30%-os jutalékot.
Az Epic Games keresetében azzal érvelt, hogy az Apple megsértette a piaci monopóliumot tiltó (másnéven trösztellenes) törvényeket azzal, hogy a fejlesztőket a saját fizetési rendszerének kizárólagos használatára kényszerítette, és a szerződési feltételekben megtiltotta, hogy más, tőle független fizetési megoldásokat alkalmazzanak. Az Epic Games álláspontja szerint az Apple tehát lényegében – piaci pozícióját kihasználva – jogsértő monopóliumot tartott fenn az in-app vásárlásokkal összefüggésben. Ennek ellenére a bíróság elsőfokon a monopóliummal kapcsolatos kérdésekben az Apple-nek adott igazat. A bíróság szerint önmagában azok a tényezők, hogy a tech óriás 55%-os piaci részesedéssel rendelkezik és rendkívül magas haszonkulccsal működik nem elegendőek a jogsértés megállapításához és az Epic Games nem tudta bizonyítani a monopólium fennálltát. Azonban a bíróság szerint az Epic Games álláspontja annyiban helytálló, hogy az Apple nem kényszerítheti a fejlesztőket arra, hogy információt tartsanak vissza a játékosok elől az esetleges alternatív fizetési módok és árazási mechanizmusok vonatkozásában, hiszen ez már felveti a versenykorlátozó magatartás gyanúját.
Annak ellenére tehát, hogy az elsőfokú ítélet jelentős részben az Apple számára volt kedvező, bizonyos fokú örömre a fejlesztőknek is oka van, hiszen az ítélet kimondja, hogy az Apple nem tilthatja meg a fejlesztőknek, hogy alkalmazásaikban olyan felületeket, linkeket helyezzenek el, amelyek az in-app vásárlások mellett egyéb – adott esetben harmadik felek által működtetett – vásárlási mechanizmusokhoz irányítják a játékosokat. Ezáltal az elsőfokú ítélet fényében könnyen új gyakorlatok jelenhetnek meg a fejlesztők oldaláról, és nem zárható ki, hogy olyan, további kísérletekre is sor kerül majd, amelyek célja a 30%-os jutalék megkerülése. Az ügynek azonban még koránt sincs vége, hiszen az elsőfokú ítéletet mindkét fél megfellebbezte. Mindenesetre addig is, az Apple a továbbiakban letiltotta a Fortnite-ot az App Store-ból, így azt onnan letölteni egyelőre nem lehet, aki pedig korábban már letöltötte, az nem számíthat frissítésekre.
A fenti, meglehetősen nagy hullámokat kavaró példán keresztül is látszik, hogy valamely online platform használatakor – legyen az akár egy alkalmazásmegosztó felület, egy online piactér, vagy egy egyszerű webshop – jellemzően részletesen kidolgozott szerződési feltételek állnak a háttérben, amelyek akár jogvita alapját is képezhetik a későbbiekben. Mindez akkor is igaz, ha nem a fenti nagyságrendben gondolkodunk, hanem akár egy mindennapi „átlagos” szereplő – pl. egy webshop látogatója vagy akár maga a webshopot üzemeltető vállalkozás – szemszögéből nézzük a kérdést.
Megfelelően megírt és átgondolt jogi háttér nélkül ugyanis könnyen olyan perekbe, egyéb jogvitákba futhatunk bele, amelyek elkerülhetőek lettek volna például egy körültekintőbben elkészített ÁSZF esetén. Ezekről a jogvitákról lehet, hogy nem fog a világsajtó cikket írni, ugyanakkor az érintett félnek ettől függetlenül komoly kára származhat abból, ha a bíróság nem neki kedvező módon ítéli azokat meg.
Bolvári Ferdinánd (ferdinand.bolvari@pwc.com) ügyvédjelölt és dr. Csenterics András ügyvéd
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez vagy dr.Csenterics András (e-mail: andras.csenterics@pwc.com) ügyvédhez.