Január 18-án a Microsoft bejelentette, hogy kimagasló, 67,8 milliárd dolláros összegért megveszi az Activision Blizzard játékkiadót, ezzel megvalósítva nemcsak a videójáték-piac, de az egész szórakoztató iparág történelmének egyik legnagyobb felvásárlását. Nem biztos ugyanakkor, hogy az ügylet zökkenőmentesen végbemegy majd – cikkünkben közelebbről is megvizsgáljuk a lehetséges aggályokat.
Az Activision Blizzard nevéhez köthető néhány minden idők legnépszerűbb videójátékai közül: így például a World of Warcraft, a Call of Duty, a Diablo, az Overwatch és a Candy Crush, csak hogy párat említsünk. A cég felvásárlásával a Microsoft ezeken a játékokon túl megszerzi majd az Activision közel havi négyszázmilliós felhasználói táborát is. Ezáltal pedig közel kerül ahhoz, hogy megelőzze nagy riválisát, a Sonyt: a bevételek alapján a világ harmadik játékipari vállalatává válna.
Az, hogy a felvásárlás az Activision ernyője alá tartozó játékok rajongóinak mit jelent, egyelőre még kérdéses. Az előfizetői létszám csökkenésétől sújtott World of Warcraft számára akár a régen várt mentőöv is lehet: az Xbox Game Passba való integrálásával „vérfrissítésen” mehetne át, hiszen a külön havi előfizetői díjak eltörlése új játékosokat is bevonzhatna. Fennáll az esélye ugyanakkor annak is, hogy a jelenleg több konzolon is elérhető Activision játékok közül számos ezen túl exkluzívan csak a Microsoft platformjain fog futni – habár a Microsoft saját elmondása alapján nem akarja ellehetetleníteni a rivális Sony által gyártott PlayStation-felhasználókat.
A tranzakció kimagasló volumenén túl az exkluzivitás ilyen szintű megszerzése miatt is felkeltheti az USA-beli szabályozó hatóságok figyelmét. Egyre inkább tendencia ugyanis, hogy republikánusok és demokraták egyaránt a technológiai óriásvállalatok hatalmának korlátozását szorgalmazzák. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission, FTC) is bejelentette, hogy új szempontrendszert kívánnak bevezetni a tranzakció versenyhatásainak vizsgálata során – különösen a technológiai iparra fókuszálva.
Egyesek szerint a szóban forgó tranzakció nem vet fel versenyjogi aggályokat, mivel ún. vertikális felvásárlásról (azaz két vagy több, az ellátási lánc különböző szintjén tevékenykedő vállalat fúziójáról) van szó: a Microsoft ugyanis elsődlegesen platformszolgáltató és -forgalmazó, míg az Activision Blizzard videójáték-kiadó, azaz ugyanazon lánc más-más fokán állnak. Az ilyen tranzakciók jellemzően csak kisebb hatással vannak a versenyre és az USA-beli versenyhatóságok mindeddig jellemzően nem korlátozták az ilyen típusú ügyleteket, de ez a szabályozó hatóságok új irányú szemléletével akár meg is változhat.
Az FTC ugyanis már tavaly megkezdte a vertikális fúziókra vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatát. Ennek indoka, hogy a tech-óriások sokszor ilyen módon terjesztik ki a dominanciájukat újabb és újabb, saját üzletáguktól különböző piacokra. Így más iparágakat is „felfalnak”, és megakadályozzák új szereplők belépését vagy megmaradását az adott szektorban. Ennek korlátozására egyébként az Európai Uniós versenyjog intézményrendszere is alkalmas, sőt már az Európai Unió e-commerce szabályozási csomagjában is megjelentek további törekvések.
A felvásárlás az esetleges versenyjogi problémákon túl adatvédelmi aggályokat is felvet, mivel az Activision felhasználói bázisának megszerzésével a Microsoft még több fogyasztói adathoz fog jutni. Nem nehéz belátni, hogy minél több különböző játékplatformról jut különböző információ egy vállalat tulajdonába ugyanarról az egyénről, annál nagyobb az adatvédelmi kockázat. A másik oldalról pedig, mint egy ördögi kör, ez ismét versenyjogi kételyeket vet fel: minél több adattal rendelkezik egy adott vállalat a játékosok preferenciáiról, annál könnyebben igazítja a termékét a fogyasztói igényekhez, és annál nehezebben tudják felvenni vele a versenyt a kisebb cégek.
A számos bizonytalan pont miatt még nem tudni, hogy mit tartogat a jövő a tranzakció számára – mindenesetre a tervek szerint 2023 nyarán fog lezárulni.
dr. Lebocz Noémi (noemi.lebocz@pwc.com) ügyvédjelölt
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez vagy dr.Csenterics András (e-mail: andras.csenterics@pwc.com) ügyvédhez.