2020 végén az Európai Bizottság új, az akkumulátorokra vonatkozó rendeletjavaslatot nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez a kezdeményezés a Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervének keretében került kidolgozásra, amely kulcsfontosságú része az európai zöld megállapodásnak (European Green Deal). Míg a jelenleg hatályos akkumulátor irányelv az akkumulátorok élettartamának végi szakaszára összpontosít, a rendelet célja egy átfogó új keret létrehozása, amely lefedi az akkumulátorok összes létszakaszát. A rendeletet várhatóan még idén, 2022-ben elfogadják, és azt követően valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó lesz.

A javaslat fő célkitűzései a következők:

1) egyenlő versenyfeltételek biztosítása az uniós piacon a közös szabályrendszer révén;

2) a körforgásos gazdaság előmozdítása; és

3) a környezeti és társadalmi hatások csökkentése az akkumulátor életciklusának minden szakaszában.

Az új kezdeményezés célja az EU akkumulátorokra vonatkozó jogszabályi keretének korszerűsítése azáltal, hogy több területen fokozatosan módosítja a jelenlegi követelményeket. Tehát, nem a rendelet hatálybalépésével lép majd életbe az össze változás, hanem bizonyos kötelezettségek rövidebb, mások pedig hosszabb felkészülési időt biztosítanak majd a cégek számára.

Többek között a következő követelményeket szerepelnek a Bizottság javaslatában:

– 2027. július 1-jétől a 2 kWh-nál nagyobb teljesítményű, belső tárolóval rendelkező, elektromos járművekben használt akkumulátorok és újratölthető ipari akkumulátorok uniós piacon való forgalomba hozatalának előfeltétele lesz, hogy megfeleljenek a rendeletben meghatározott az életciklusukra vonatkozó maximális szénlábnyom-küszöbértékeknek.

– 2030. január 1-jétől, amennyiben egy ipari, vagy elektromos jármű akkumulátora belső tárolóval rendelkezik és az aktív anyagában kobaltot, ólmot, lítiumot vagy nikkelt tartalmaz, az uniós piacon való forgalomba hozatalhoz a rendeletben meghatározott minimális arányban tartalmaznia kell a hulladékból visszanyert ezen anyagokat. (12% kobalt; 85% ólom, 4% lítium és 4% nikkel). 2035. január 1-től ezen visszanyert vegyi anyagok minimális aránya még magasabb lesz.  (20 %-ra emelkedik a kobalt, 10 %-ra a lítium és 12 %-ra emelkedik a nikkel esetében. Az ólom esetében a minimális arány 85 % marad.)

– 2026. január 1-jétől általános felhasználású hordozható akkumulátorok csak akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek az új rendelet elektrokémiai teljesítmény- és tartóssági paramétereinek.

– 2027. január 1-jétől a cégeknek új címkézési követelményeket kell teljesíteniük az akkumulátorokra vonatkozóan.

– A rendelettervezet szerint minden begyűjtött hulladékelemet újrahasznosítási műveletnek kell alávetni. A rendelet XII. melléklete határozza majd meg az elérhető minimális újrahasznosítási hatékonyságot, amelyet a tervek szerint idővel növelni fognak.

A fenti rövid összefoglalóból is látszik, hogy az új rendelet jelentős új követelményeket fog támasztani, mind az akkumulátor gyártás, mind a -forgalmazás, valamint az -újrahasznosítás területén. Az ezekre való felkészülésben hasznos segítséget nyújthat a Bizottság által előterjesztett javaslat, valamint az Európai Parlament és a Tanács által benyújtott módosító javaslatok ismerete, figyelemmel követése.

dr. Áder Borbála
dr. Zalai Péter

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó dr. Zalai Péter (e-mail: peter.zalai@pwc.com), illetve dr. Áder Borbála (e-mail: borbala.ader@pwc.com) ügyvédekhez.