Az átlátható munkafeltételeket és a gyermeket nevelő munkavállalók munkafeltételeit meghatározó uniós irányelveknek köszönhetően a munka törvénykönyve 2023 januárjától átfogóan módosult. Számos jogtechnikai módosítás mellett új intézmények is bevezetésre kerültek, így különösen a gyermeket nevelő szülőket megillető szabadságok, valamint a gondozói munkaidő-kedvezmény rendszere. Bevezetésre kerültek továbbá a gyermeket nevelők és gondozást végzők munkafeltételeinek rugalmassá tételét célzó új szabályok, továbbá a munkaviszonyuk megszüntetésével kapcsolatos korlátozó rendelkezések is.
Az eltelt négy hónap gyakorlati tapasztalai azt mutatják, hogy 8 év alatti gyermeket nevelő munkavállalók, és azok között is elsősorban az anyák, gyakorta élnek azzal a lehetőséggel, hogy több műszakos munkarend esetén kizárólag a nappali munkarendre kérik át magukat, vagy teljes munkaidő helyett részmunkaidős foglalkoztatást kérnek. Az is gyakori, hogy a munkáltatónál alkalmazott otthoni munkavégzés mértékét meghaladó időtartamú távmunkavégzést kezdeményeznek. Általánosan elmondható, hogy a szülők mindezt a gyermekek nevelése, a tanulás melletti sport vagy zenei foglalkozás támogatása, valamint az utazási idő megtakarítása céljából kezdeményezik.
A januártól hatályos szabályok szerint a 8 év alatti gyermeket nevelő munkavállalók a munkaviszony első hat hónapját követően kezdeményezhetik a munkavégzés helyének valamint az irányadó munkarend módosítását, továbbá távmunkavégzésben és/vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségét. Ehhez szükséges, hogy a munkavállaló indokolja kérését, és megjelölje a változtatás időpontját is. A munkajogi szabályok szerint a munkáltatóknak a munkavállalók kérelmét 15 napon belül érdemben kell megvizsgálni. Ha a munkáltató a munkavállaló kérelmét elutasítja, és az indokolás hiányzik vagy az indokolás nem valós és okszerű tényeken nyugszik, akkor a munkavállaló soron kívüli eljárásban kérheti a bíróságtól a munkáltatói hozzájárulás pótlását, és ekként a kért új munkafeltételek szerinti foglalkoztatását.
A munkáltatók még vegyes hozzáállást tanúsítanak az új gyakorlattal kapcsolatban, ugyanakkor az látható, hogy a munkáltatók igyekeznek a munkavállalói kezdeményezéseket átgondolni, és a munkavállaló kérését legalább részben teljesíteni, elkerülve ezzel a munkaügyi jogvitát. A munkáltatók részéről az új munkajogi szabályok HR stratégiai megközelítést kívánnak, hiszen a munkáltatónak az egyes munkavállalói kérések elbírálása során figyelemmel kell lennie az egyenlő bánásmód követelményére, a hatékony működés fenntarthatóságára, valamint a munkáltató jó hírnév erősítésére is.
A januártól 10 munkanapra emelt apasági szabadság a munkavállalók körében népszerű újítássá vált. A munkáltatók jelentős része teljes díjazást biztosít az apák részére, illetve vannak olyan vállalati gyakorlatok is, ahol az apasági szabadság mértéke a törvényes mértéket is meghaladja, teljes díjazás mellett. A gyermekek hároméves koráig járó szülői szabadságok esetében ugyanakkor nem mutatkozik hasonló munkavállalói lelkesedés, feltehetően amiatt, mert a jogszabály szerint a szülői szabadság legfeljebb 44 munkanapjára csak a távolléti díj 10%-a fizetendő, és még ezt is csökkenteni kell a szülőknek járó esetleges GYED vagy GYES összegével.
dr. Szűcs László
dr. Zsédely Márta
dr. Sziller Linda
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Szűcs László (e-mail: laszlo.szucs@pwc.com), dr. Zsédely Márta (e-mail: marta.zsedely@pwc.com) és dr. Sziller Linda (e-mail: linda.sziller@pwc.com) ügyvédekhez.