Rekordbírság után rajtaütés – az online szállásközvetítők piacán folyó GVH vizsgálat hátteréről
A Gazdasági Versenyhivatal történetében kiszabott legnagyobb fogyasztóvédelmi bírságot, két és fél milliárd forintot a Booking.com B.V. kapta 2020-ban – és a Fővárosi Törvényszék idén szeptemberi tárgyalásán született jogerős ítélete értelmében ki is kell fizetnie azt. A GVH egy 2018-as, a Booking.com kereskedelmi gyakorlatát vizsgáló versenyfelügyeleti eljárás eredményeképp szankcionálta a holland vállalatot, alapvetően fogyasztók megtévesztésével és agresszív kereskedelmi gyakorlat folytatásával kapcsolatban. Az agresszív kereskedelmi gyakorlatok mögötti jelenségekről, így a neuromarketingről és a „FOMO” -ról korábban itt írtunk.
A bírság kiszabása óta eltelt több mint három év, a Booking.com pedig 2023 nyarán újra felhívta magára a GVH és a közvélemény figyelmét, ezúttal a szállásadók számára folyósítandó kifizetéseinek elmaradása miatt. Ezt eredetileg informatikai okokkal indokolták, de ez a magyarázat valószínűleg nem volt kielégítő a hatóság számára, hiszen a Versenyhivatal 2023. augusztus 24-én az online szállásközvetítő szektort középpontba helyező ágazati vizsgálatot indított, amit nem sokkal később egy adatgyűjtési célú rajtaütés is követett a Booking.com budapesti irodájában.
Az EU és a GVH ágazati vizsgálata
A kutatás maga párhuzamba állítható az EU Bizottságának Versenypolitikai Főigazgatósága 2021-es jelentésével (COMP/2020/OP/002) és az azt megelőző piaci felméréssel, amely hat tagállamra terjedt ki és szintén a szállásközvetítő portálok piacára fókuszált, és a következő, a GVH vizsgálata tekintetében releváns megállapításokat tette:
- A független hotelektől kivett szobák 44%-át valamilyen online szállásközvetítő platformon keresztül foglalták le a vendégek, ami a 2016-os szinthez képest növekedést jelent.
- A Booking.com és az Expedia vezetik a piacot, az előbbit a szállásadók 88%-a, az utóbbit 61%-a használja.
- A szállásadók által a szállásközvetítőknek fizetett jutalékok mértéke a 2016-os értékekhez képest nem mutat növekedést, sőt, helyenként csökkenés figyelhető meg.
Jóllehet Magyarország nem tartozott az EU piaci felmérése során vizsgált országok közé, de a jelentésben leírtak szem előtt tartásával megfogalmazhatók bizonyos várakozások a hazai kutatás által áttekintésre kerülő piaci torzulásokat illetően – így különösen a Booking-Expedia duopólium és annak a versenyre gyakorolt hatása, az árparitási kikötések alkalmazásának következményei, a piacra lépési küszöbbel kapcsolatos kérdések kibontása olyan problémakörök, amiket a GVH jelentéstervezete valószínűleg érinteni fog. A tervezet lehetséges tartalmát vetíti előre továbbá a hatóság vizsgálatot elrendelő végzésének indokolása, amely a szállásközvetítők kifogásolható, potenciálisan diszkriminatív kereskedelmi gyakorlatát és a Covid-válság által térdre kényszerített ágazat talpra állását fenyegető, versenyt potenciálisan torzító magatartási formákat helyezi előtérbe.
Milyen lépéseket tett az EU, és milyen lehetőségei vannak a Versenyhivatalnak?
Az EU digitális piacokról szóló rendelete (2022/1925) – melyre maga az uniós piaci kutatás is reflektált, még annak hatályba lépése előtt – úgy tűnt, hogy az online szállásközvetítő platformok árparitási kikötéseit is érinteni fogja, mivel annak az ún. „kapuőr” vállalkozásokra vonatkozó rendelkezései értelmében ezen kapuőrök nem akadályozhatják meg az üzleti felhasználóikat abban, hogy a kapuőr online közvetítő platformján feltüntetettnél kedvezőbb feltételeket vagy árakat kínáljanak azonos szolgáltatásokra vonatkozóan a végfelhasználók számára. A Bizottság szeptemberben közzétette azon kapuőrök – valószínűleg se nem taxatív, se nem végleges – listáját, amelyek megfelelnek a kapuőri minőséget meghatározó kritériumoknak. Ezek között a vállalatok között viszont online szállásközvetítő céget nem találunk, így a Booking és az Expedia kereskedelmi gyakorlata nem esik a rendelet árparitási tilalma alá – legalábbis egyelőre.
De mi a helyzet Magyarországon? A GVH 2015-ban már készített egy kutatási jelentést az online szállásközvetítők piacáról, ez összehasonlítási alapul szolgálhat majd a szektorban azóta lezajlott változások nyomon követése szempontjából. A duopóliumokkal és oligopóliumokkal szembeni fellépés és annak módszerei napjaink versenyjogának egyik legégetőbb kérdéskörét alkotják, nem valószínű, hogy a Booking-Expedia duopólium és az ehhez hasonló piaci struktúrák problémájára a jelentéstervezet végleges választ kíván majd adni. Ami az árparitást illeti, az azokat előíró kikötések alkalmazásának tilalma a digitális piacokról szóló rendelet hatálya és a tilalom elhanyagolható gazdasági hatásai (amelyekre a 2021-es EU jelentés is rámutatott a belga és osztrák adatok alapján) miatt valószínűleg várat majd még magára – azzal együtt, hogy az árparitási gyakorlatok kiszorulásával az adott szektorban nőni tud a fogyasztói jólét, amelynek a fenntartása és javítása a versenyjogi szabályozás egyik alapvető célja. A kutatás továbbá kiterjedhet a Booking és az Expedia csoportok potenciális erőfölényének és az azzal való esetleges visszaéléseknek a vizsgálatára is, amelyekre alapítva indított versenyfelügyeleti eljárásban ugyanúgy bírsággal sújthatja a visszaélést megvalósító szolgáltatót a GVH, mint ahogy a Booking.com-mal tette 2020-ban a fogyasztóvédelmi szabályok megsértése kapcsán.
A jelentéstervezet a vizsgálat elrendelésétől számított egy, de legfeljebb három hónapon belül közzétételre kerül – legkésőbb november végén kezünk között tarthatjuk majd.
dr. Ficsor Gergely János
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Zalai Péter (e-mail: peter.zalai@pwc.com), dr. Baksa Márk Péter (e-mail: mark.baksa@pwc.com), illetve dr. Straubinger Zsófia (e-mail: zsofia.straubinger@pwc.com) ügyvédekhez.