Vagyonvédelmi szolgáltatások célkeresztben – döntést hozott a bíróság

Friss döntésben erősítette meg a bíróság, hogy milyen speciális követelményeknek kell megfelelniük az áfa-fizetési kötelezettségük teljesítése körében azoknak a cégeknek, akik vagyonvédelmi szolgáltatásokat vesznek igénybe. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb megállapításokat.

Az általános forgalmi adó levonásának feltétele, hogy az áfa tartalmú számlának formailag és tartalmilag is hitelesnek kell lennie. Vagyis a számlában szereplő gazdasági eseménynek a számla szerinti felek között és tartalommal kell teljesedésbe mennie, amelynek eredményeként az adóalany olyan adót helyez levonásba, melyet a számlakibocsátó rá áthárított és a költségvetésbe befizetett.

Az adólevonási jog azonban elvitatható a hazai és az uniós gyakorlat értelmében, ha visszaélésszerűen hivatkozik rá az adott adóalany. Ilyen eset, ha a számla befogadása kapcsán adókijátszás valósul meg, és objektív körülmények alapján bizonyított, hogy arról az adózónak tudnia kellett – akár úgy, hogy aktívan részt vett az adókijátszásban, akár úgy, hogy az elvárt gondosságot a számla befogadása kapcsán nem tanúsította.

Az, hogy melyek az elvárt gondossághoz szükséges lépések, mindig esetről esetre vizsgálandó az adóhatósági és bírósági gyakorlat szerint. A vagyonvédelmi tevékenységhez kapcsolódóan azonban speciális szabályozás érvényesül, és ebben a körben magasabb fokú gondosságot, szigorúbb ellenőrzési kötelezettséget vár el az adóhatóság. Így például:

  • az adózó a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvmt.) rendelkezéseinek megfelelő szerződést köteles kötni a vagyonvédelmi szolgáltatás biztosítására, és az abban foglalt szerződéses kötelezettségeket folyamatosan számon kell kérnie a szolgáltatón;
  • minden esetben tisztában kell lennie azzal is (pl. jelenléti ívek alapján), hogy ha a vagyonőr cég alvállalkozót von be, akkor mely alvállalkozó részéről konkrétan melyik munkavállaló teljesíti a szolgáltatást.

Lényeges tilalom, hogy az adózó alvállalkozója további alvállalkozóval már nem köthet szerződést. Egy friss bírósági döntés szerint az adózónak észlelnie kell, ha az Szvmt. által tilalmazott további alvállalkozói lánc bevonására kerül sor, és a jogszerűtlenül igénybe vett alvállalkozói lánchoz bejelentett munkavállalók tekintetében az adó- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésére nem kerül sor.

Ez pedig főként a szolgáltatás árazásából észlelhető a bíróság szerint: így, ha a számlázott óradíjak a bruttó minimálbér mértékéhez képest alulmaradnak. Kell ugyanis lennie egy olyan árszintnek, ami alatt a számlabefogadónak tisztában kell lennie azzal, hogy a szolgáltatás teljesítése az adott áron csak adókijátszás útján lehetséges. Az, hogy mi az a minimális árszint, ami mellett a teljesítés jogszerűsége megállapítható, a bíróság nem részletezte, csupán annyit rögzített, hogy a piaci viszonyokat kell figyelembe venni ennek meghatározásakor.

A fenti körülmények észlelésének elmulasztása megalapozza a kellő gondosság tanúsításának hiányát. A bíróság szerint ennek a fokozott ellenőrzési kötelezettségnek a teljesítése még akkor is terheli az adózót, ha a vagyonvédelmi szolgáltatást már évek óta – akár több évtizede – folyamatosan igénybe veszi, nem elég tehát, ha a szerződés megkötésekor megfelelően ellenőrzi az adózó a partnerét.

Lebocz Noémi ügyvédjelölt (noemi.lebocz@pwc.com)

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) és   dr. Balog Balázs (e-mail: balazs.balog@pwc.com) ügyvédekhez.

Megosztás