Az Európai Bizottság múlt heti agendájában egyértelműen a mesterséges intelligencia (AI) kapta a főszerepet. A Bizottság kiértékelte a mesterséges intelligencia jelenlegi helyzetét, használatának jövőbeli irányait, és ez alapján a múlt hét végére egy szabályozási kerettel és intézkedési tervvel állt elő. A rendeletjavaslat a mesterséges intelligencia uniós szinten egységes szabályozásának első lépése lehet, amelynek célja, hogy a harmonizált szabályokkal előmozdítsa a mesterséges intelligencia térnyerését, miközben garantálja a biztonságos és etikus használatot, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartását.
A digitalizáció évtizedében megkerülhetetlen téma a mesterséges intelligencia. Eddig azonban váratott magára a keretszabályok uniós szinten történő kidolgozása, ami talán a mesterséges intelligenciát körülölelő nagyfokú bizonytalansággal, és a számos megválaszolatlan kérdéssel indokolható. Mára azonban egyetértés mutatkozik abban, hogy a jövő a mesterséges intelligencia irányába mutat, egyre több és több alkalmazási területe mutatkozik meg az AI fejlesztéseknek. A mesterséges intelligencia átütő eredményekkel kecsegtet a tudományos kutatások és az ipar területén, de használata ugyanúgy megkönnyítheti hétköznapjainkat is. A fő nehézség a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályok kidolgozásában magának a mesterséges intelligenciának a szabályozási rezsimbe való beillesztése volt.
A tagállamok és a Bizottság a rendeletjavaslat kidolgozása során kettős célt tűztek ki: a versenyképesség előmozdítása mellett célként jelenik meg egy biztonsági mechanizmusokat tartalmazó szabályozási rendszer kialakítása, amely az AI használatával kapcsolatos kockázatokat mérsékli, az alapvető jogokat pedig érvényre juttatja. Nem titok, hogy az Európai Unió a korai szabályozással a világon vezető szerepre kíván szert tenni az AI technológiák területén, melynek a várakozások szerint a gazdaságserkentő hatása sem elhanyagolható. A mesterséges intelligenciára vonatkozó intézkedési terv alapján az Európai Unió évente akár 1 milliárd eurót is hajlandó mesterséges intelligencia kutatásokra, fejlesztésekre, illetve a szabályozás részletes kidolgozására fordítani a világelső szerep megszerzésének reményében. A tárgyalt rendeletjavaslat illeszkedik az Európai Unió digitális politikájába: a digitális reformcsomag részét képező digitális szolgáltatásokra és digitális piacokra vonatkozó rendelettervezetek, az Európai Unió kiberbiztonság stratégiája, valamint az adatkormányzási rendeletjavaslat előkészíti a mesterséges intelligencia szabályozásának bevezetését.
A szabályozás egységességének biztosítása érdekében , a rendeletet – annak elfogadását követően – közvetlenül kell alkalmazni minden tagállamban.
A rendeletjavaslat szerint a mesterséges intelligencia rendszer gépi tanulást vagy más, a rendelet mellékletében meghatározott megoldásokat alkalmazó olyan szoftver, amely ember által meghatározott célok elérése érdekében hoz létre eredményeket, így például tartalmakat, előrejelzéseket, ajánlásokat generál, illetve a rendszer a fizikai vagy digitális környezetét befolyásoló döntéseket hoz.
A rendeleti szabályozás az AI rendszerek használatával felmerülő sajátos kockázatok csoportosításából indul ki, és ennek keretében négy kockázati kategóriát azonosít.
A rendelet rögzíti az elfogadhatatlan kockázatot jelentő AI rendszerek fekete listáját. Ezek olyan megoldások, amelyek egyértelmű veszélyt jelentenek az emberek biztonságára, megélhetésére és jogaira, ezért ezek alkalmazását a rendelet tiltja.
A magas kockázati besorolás alá eső AI technológiák az azonosított kockázatok mellett az azokat meghaladó előnyökkel szolgálnak, ezért általános tiltásuk nem indokolt, azonban szigorú előírásoknak kell megfelelniük. A garanciális szabályok között megjelenik többek között a szigorú naplózási, dokumentálási kötelezettség, az adatkezelésekre vonatkozó szigorú szabályok, előzetes tájékoztatási kötelezettség a felhasználók irányában, és a folyamatos emberi felügyelet előírása is.
A mesterséges intelligencia magas kockázati csoport alá eső felhasználási területei a kritikus infrastruktúrák, a bűnüldözés egyes alkalmazási területei, az oktatás, az igazságszolgáltatás és a közszolgáltatások.
Korlátozott kockázati besorolást kapó AI rendszerek esetében a felhasználókat előzetesen értesíteni kell, hogy mesterséges intelligenciát használnak, akik ez alapján dönthetnek úgy, hogy nem folytatják az adott tevékenységet.
Az AI rendszerek többsége a legalacsonyabb, minimális kockázati kategóriába tartozik. A rendelettervezet ezen rendszerek használatába nem avatkozik be, nem köti szigorú előírásokhoz a bevezetést. Ezek általában az olyan rendszerek, amelyek használata már napjainkban is gond nélkül folyik.
A mesterséges intelligencia technológiák használatát, az előírt szabályok betartását a bizottsági javaslat szerint a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok felügyelnék, ezen túlmenően pedig egy uniós szakértői testület is felállításra kerülne, ami ösztönözné a mesterséges intelligenciára vonatkozó részletszabályok kidolgozását. A rendelet szabályainak megsértése esetére javasolt legmagasabb bírság mértéke 30 millió euró vagy – ha az magasabb – a jogsértő vállalkozás éves forgalmának 6%-a.
Az Eurostat friss felmérése alapján hazánk a tagállamok közül egyelőre sereghajtó az AI rendszerek térnyerésében, a magyar vállalkozásoknak mindössze 3 százaléka alkalmaz valamilyen AI megoldást (egyelőre a különböző AI megoldások közül a chatbox szolgáltatások a legelterjedtebbek). A mesterséges intelligenciára vonatkozó új rendeletet rendes jogalkotási eljárás keretében tárgyalja az Európai Parlament és a tagállamok, ami a vállalkozások számára megfelelő időt enged az új szabályokra való felkészülésre. Idővel elkerülhetetlen, hogy a rendelet útján a jogrendszer részévé váló új szabályok és kötelezettségek egyre több és több piaci szereplőt érintsenek, így könnyen versenyelőnyhöz juthatnak azok a szereplők, akik már a szabályok hatályba lépése előtt feltérképezik a mesterséges intelligencia használatának várható szabályozási kereteit, és előre felkészülnek azok alkalmazásra.
Bolvári Ferdinánd (ferdinand.bolvar@pwc.com), ügyvédjelölt
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez vagy dr. Csenterics András (e-mail: andras.csenterics@pwc.com) ügyvédhez.