A jövő egyik legfontosabb erőforrása a föld méhének hazánkban is eredményesen hasznosított egyik kincse, a geotermikus energia. A Föld középpontja felé haladva annak hőmérséklete százméterenként átlagosan 3 °C-kal emelkedik. Magyarországon ez a temperatúra számos helyen jóval magasabb, 5-7 °C-os értéket mutat. A geotermikus energiában lévő potenciál tehát jelentős, az elmúlt években bekövetkezett energiaár-növekedés pedig a korábbinál kedvezőbb megtérülési mutatókkal kecsegtet egy esetleges beruházás esetén. Kérdés, hogy milyen feltételek mentén kerülhet sor a hasznosításra.
A kérdés megválaszolása komplex ismereteket igényel, hiszen a geotermikus energia hasznosításának szabályai a bánya-, környezet- , vízjog és az építési jog területét is érintik.
Kinyerés 2500 m alatti rétegekből koncesszió keretében
A legmélyebb rétegekből történő geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának feltételeit a bányajog rendezi. A földkéregtől mért 2500 m alatti alatti rétegek a vonatkozó bányajogi szabályok alapján zárt területnek minősülnek. Az ilyen mélységben található geotermikus energia kutatása és kitermelése – a szénhidrogénhez hasonlóan – koncesszió keretében történik.
A koncessziós eljárás első lépéseként az innovációs és technológiai miniszter koncessziós pályázatot hirdet az erre a célra kijelölt, zárt területen vonatkozásában. A pályázat nyertesével a Magyar Állam koncessziós szerződést köt, aminek keretében meghatározott időre átengedi a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását.
A koncesszió jogosultja kutatási műszaki üzemi terv alapján végezheti a koncessziós terület kutatását, annak eredményes lefolytatását követően pedig a kutatási zárójelentésében foglaltak szerint kérelmezheti a geotermikus védőidom kijelölését, amiből a tényleges kinyerés történik. A kutatási műszaki üzemi terv és a kutatási zárójelentés jóváhagyása, továbbá a kitermelést megvalósító sajátos építmény létesítésítésének engedélyezése esetén a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (“SZTFH”) a bányafelügyeletként és a bányászati ügyekben illetékes építésügyi hatóságként eljáró szerv.
A koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának ellenértékeként a koncesszió jogosultja az állam részére koncessziós díjat, a koncessziós szerződés alapján a geotermikus védőidomból kitermelt energia után pedig bányajáradékot köteles fizetni.
Kinyerés 2500 m feletti rétegekből víz kitermelése nélkül
A geotermikus energia 120 m és 2500 m közötti, bányászati szempontból nyílt területről történő kitermelése és hasznosítása már nem koncesszióköteles tevékenység. Ebben az esetben a kinyeréséhez és hasznosításához engedélyezési szempontból elegendő az SZTFH által kiadott, kitermelést megvalósító sajátos építmény létesítésére vonatkozó építési engedély.
A 120 métert meg nem haladó mélységből történő kinyerés és hasznosítás esetén a sajátos építmény létesítése bejelentés alapján végezhető, ahhoz az SZTFH engedélye nem szükséges. Említésre érdemes ezen felül, hogy az egyes épületgépészeti berendezések létesítése nem tartozik a bányászati szabályok hatálya alá.
Víz kitermelésével járó kinyerés 2500 m feletti rétegekből
A vonatkozó szabályozás összetettségét mutatja, hogy amennyiben a geotermikus energia kinyerése földfelszíntől mért 2500 m feletti, tehát bányajogi szempontból nyílt rétegekből történik és a kinyerés víz kitermelésével jár, abban az esetben a kitermeléshez már nem a bányafelügyelet (tehát az SZTFH), hanem a vízügyi hatóság vízjogi engedélye szükséges. Ilyenkor a víz formájában kinyert geotermikus energia a vonatkozó szabályok szerint hőellátási és villamosenergia-előállítási célra is hasznosítható. A vízjogi engedély pedig egyidejűleg geotermikus energia kinyerési- és hasznosítási engedélynek is minősül.
A víz felszínre hozatala, kezelése, és a hasznosítás helyére történő eljuttatása céljából vízművet szükséges létrehozni, aminek a megépítéséhez a vízügyi hatóság által kiadott létesítési engedély szükséges. Az elkészült vízmű használatba vétele és működtetése pedig vízjogi üzemeltetési engedély alapján lehetséges.
A vízmű működtetésével kapcsolatosan az üzemeltetőt számos kötelezettség terheli. Gondoskodni kell többek között a hasznosításból kikerülő vizek ártalommentes elvezetéséről és elhelyezéséről, továbbá az igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni. A vonatkozó vízjogi szabályok alapján egyes környezetkímélő megoldások, például a víztartó rétegbe történő visszasajtolás esetén az üzemeltető mentesülhet a járulék fizetése alól. További terhet jelent, hogy a geotermikus energia víz formában, a vízügyi hatóság vízjogi engedélye alapján történő kinyerése a vonatkozó bányajogi szabályok alapján egyidejűleg geotermikus energia kinyerési- és hasznosítási engedélynek is minősül, ennélfogva a kitermelt geotermikus energia után az államot a vízkészletjárulékon felül – egyes esetektől eltekintve – bányajáradék is megilleti.
A geotermikus energia hasznosításának környezetvédelmi aspektusai is lehetnek, ezért a tervezett beruházás, különösen a vízgazdálkodási tevékenység tervezésénél a fentieken túl figyelembe kell venni az egyes környezetvédelmi, vízgazdálkodási jogszabályokat, terveket és programokat.
dr. Bán Kristóf Tamás, ügyvédjelölt (e-mail: kristof.b.ban@pwc.com)
A fentiek nem minősülnek konkrét ügyben adott jogi tanácsnak. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, forduljon dr. Bán Kristóf (e-mail: kristof.b.ban@pwc.com) ügyvédjelölthöz és dr. Zalai Péter LL.M (e-mail: peter.zalai@pwc.com) ügyvédhez.