A múlt év nyarán megjelent kormányrendelet jelentős mértékben megkönnyítette egyes harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatását. A jogszabály a minősített munkaerő-kölcsönzők számára biztosított egy egyszerűbb adminisztratív engedélyezési eljárást és pontosan meghatározta, hogy mely harmadik országokból és milyen munkakörökre lehet munkavállalókat alkalmazni Magyarországon.

Annak érdekében, hogy az egyre komolyabb gondot jelentő munkaerőhiányt csillapítani lehessen, a jogalkotó egy idén ősszel hatályba lépő további jogszabálycsomagot készít elő, amely a tervek szerint még könnyebbé teszi a harmadik országbeli vendégmunkások ideiglenes magyarországi munkavégzését. A szabályozástervezet szerint továbbra is kell engedély a magyarországi foglalkoztatáshoz, azonban, míg eddig az egyszerűsített engedélyezést a minősített munkaerő-kölcsönzők vehették csak igénybe, addig ezen új szabályok szerint a kiemelt foglalkoztatók is jogosultak az egyszerűsített adminisztratív eljárással a magyarországi foglalkoztatást engedélyeztetni. Ismét meghatározásra kerülnek majd az érintett harmadik országok, bevezetésre kerül egy létszám kvóta, továbbá lesz egy olyan lista, amely a tiltott munkaköröket sorolja fel. A vendégmunkások számára 2+1 év tartamban lesz lehetőség a magyarországi munkavégzésre, családtagjaikat nem hozhatják magukkal és a határozott idő leteltét követően kötelesek visszatérni saját hazájukba.

Abból eredően, hogy a magyarországi foglalkoztatásra engedély alapján kerülhet sor, a foglalkoztatási jogviszonynak minden elemében összhangban kell állni az engedélyben meghatározott feltételekkel.

Mivel a fentiek alapján a felek kizárólag határozott időre létesíthetnek foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, a jogviszony megszüntetésére a határozott idejű jogviszony megszüntetésére vonatkozó különös szabályokat kell alkalmazni. Emellett kizárólag az engedélyben feltüntetett magyarországi foglalkoztatónál kerülhet sor munkavégzésre, amiből az is következik, hogy sem kiküldetésre, sem kirendelésre nem kerülhet sor, és a vendégmunkás nem is kölcsönzhető tovább.

A harmadik országbeli foglalkoztatása során gondosan kell eljárni az együttműködés és tájékoztatási kötelezettség vonatkozásában is. Biztosítani kell azt, hogy az egyes utasítások, tájékoztatók olyan nyelven kerüljenek közlésre, amelyet a vendégmunkás igazolhatóan megért. Jognyilatkozatok esetén alkalmazni kell az a szabályt is, amely előírja, hogy a nyelvet nem beszélő által aláírt szerződést egy tanúnak vagy egy hitelesítő személynek fel kell olvasni és meg kell magyarázni aláírás előtt. A rendeltetésszerű joggyakorlásból az is következik, hogy sokkal szélesebb körű tájékoztatást kell biztosítani a vendégmunkások számára a foglalkoztatás jogviszony és a magyarországi lét feltételeiről, mint egy „normál” magyar munkavállaló esetén.

Problémát jelent továbbá az egyenlő bánásmód alapelvének alkalmazása, hiszen állampolgársági alapon nem lehet megkülönböztetést tenni a magyar és a külföldi munkavállalók között. A vendégmunkások azonban csak ideiglenes jelleggel és rövid időre tartózkodnak majd Magyarországon, erre tekintettel nem feltétlenül kell számukra például azonos béren kívüli juttatásokat biztosítani. Álláspontunk szerint az azonos szabályokat az alapbér és bérjellegű ösztönzők terén alkalmazni kell, azonban arra van mód, hogy az ezt meghaladó juttatások körében a foglalkoztató eltérő szabályokat alkalmazzon és ennek megfelelően összességében biztosítson azonos juttatást. Figyelembe lehet például venni a magyarországi lakhatáshoz, étkezéshez kapcsolódó juttatásokat, azonban a magyarországi munkavégzéshez kapcsolódó engedélyezési eljárás, illetve a Magyarországra történő beutazás költségeit nem lehet „beszámítani” a juttatások körébe.

Szintén számos nyitott kérdés keletkezik a vendégmunkások bérszámfejtésével, adóztatásával kapcsolatosan. Gondosan kell eljárni például olyan kérdések alkalmazásánál, hogy a vendégmunkások milyen körben vehetnek igénybe adókedvezményeket, illetve egyes társadalombiztosítási juttatásokat.

dr. Szűcs László
dr. Zsédely Márta

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Szűcs László (e-mail: laszlo.szucs@pwc.com), dr. Zsédely Márta (e-mail: marta.zsedely@pwc.com) ügyvédekhez.