- A bérlők jelenleg csak szűk körben jogosultak a bérleti díj megfizetésének megtagadására, a lehetetlenülésre, illetve a bérlemény használhatatlanságára vonatkozó szabályok korlátosan alkalmazhatóak. A bérbeadóknak több kérdést kell mérlegelniük a bérleti díj csökkentésére, vagy elengedésére irányuló bérlői igények teljesítését, vagy elutasítását megelőzően.
- Az ingatlanbérleti jogviszonyok vonatkozásában jelenleg fennálló, sem a bérbeadók, sem a bérlők számára nem kedvező helyzetet a bérleti szerződések közös megegyezéssel történő módosítása, vagy egy hatékony, ideiglenes jelleggel kialakított – mind a bérlői, mind a bérbeadói szempontokat figyelembe vevő – szabályozás tudná orvosolni.
A koronavírus-járvány (COVID-19) terjedésének megelőzése érdekében számos korlátozó intézkedés került bevezetésre, amely korlátozások érzékenyen érintik az ingatlanbérleti jogviszonyokat is. A korlátozások következtében általánossá vált a távmunka, az üzletek jelentős része korlátozott ideig tart nyitva, forgalmuk jelentősen csökkent, ennek ellenére azonban a bérleti szerződések továbbra is fennállnak. Joggal merül fel a kérdés, hogy a néhány hete fennálló, gazdaságilag teljesen atipikus környezetben a bérlők jogosultak-e a bérleti díj elengedését, vagy legalább csökkentését kérni.
1.) Alkalmazhatók-e a lehetetlenülés szabályai a veszélyhelyzet következtében kialakult körülményekre tekintettel?
A Ptk. szerint, ha a szerződés teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés megszűnik. A lehetetlenülés tehát egy végleges, visszavonhatatlan állapot bekövetkezését feltételezi, amelynek következtében a szerződés már nem teljesíthető.
Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések ideiglenesen kerültek bevezetésre, továbbá arra, hogy ezen intézkedések egyelőre a bérleti szerződések teljesítését teljes mértékben nem teszik lehetetlenné – hiszen a bérleményeket a bérlők használhatják, még ha a korábbiaktól eltérő, rosszabb körülmények között is – a bérleti szerződések lehetetlenüléséről és automatikus megszűnéséről nem beszélhetünk.
2.) A Ptk. bérleti díj elengedésére vonatkozó szabályai
A Ptk. 6:336. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy arra az időtartamra nem jár bérleti díj, amely időtartam alatt a bérlő a dolgot saját érdekkörén kívül felmerülő okból nem használhatja. Ebben az esetben a leglényegesebb kérdés, hogy mely körülmények minősülhetnek saját érdekkörön kívül felmerülő okoknak. Ez a rendelkezés a felek közötti, a bérlemény használatához kapcsolódó kockázatmegosztáshoz biztosít kiindulópontot, de a joggyakorlat alapján még nem egyértelmű, hogy mely körülmények tartoznak bérbeadói érdekkörbe, mely körülmények pedig bérlői érdekkörbe.
A jogirodalom alapján, ha a használatra azért nem kerülhet sor, mert a bérlemény műszaki, vagy jogi okokból a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, úgy ezek bérbeadói érdekkörbe tartozó körülményeknek minősülnek, és a bérlőt bérletidíj-fizetési kötelezettség az érintett időszakra nem fogja terhelni. A bérlő saját helyzetében bekövetkező okok (bevételcsökkenés, alkalmazottak személyében rejlő okok stb.) azonban általában a bérlői érdekkörbe tartozó okoknak minősülnek. Ilyen okok fennállása esetén tehát a bérlő köteles bérleti díjat fizetni.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedésekre tekintettel a Ptk. 6:336.§ (2) bekezdése alapján a bérleti díj elengedése csak kifejezetten szűk körben merülhet fel: arra csak akkor kerülhet sor, ha a bevezetett korlátozás közvetlenül érinti a bérlemény működését és a használatot lehetetlenné teszi. Amennyiben a korlátozások csak közvetetten érintik a bérlemény használatát, de nem lehetetlenítik el azt, úgy a bérlők nem mentesülnek a bérletidíj-fizetési kötelezettségük alól a Ptk. 6:336 § (2) bekezdése alapján.
A Ptk. 6:336 § (2) bekezdésétől továbbá a felek a bérleti szerződésekben egyező akarattal eltérhettek, így, ha a bérleti szerződés a jelen rendelkezés alkalmazhatóságát kizárja, úgy a bérlő e bekezdésére hivatkozással a bérleti díj megfizetését nem tagadhatja meg.
3.) Fennáll-e jelenleg vis maior körülmény a bérleti szerződések vonatkozásában?
Egyesek a veszélyhelyzet bevezetését követően a koronavírus-járványra szinte automatikusan vis maior körülményként hivatkoznak, azonban a kérdés ennél összetettebb. A hatályos jogszabályok nem definiálják a vis maior körülményeket, annak tartalmát elsősorban a joggyakorlat és a jogelmélet alakította ki. Jelenleg a vis maior fogalma alatt olyan, az egyes szerződésekre ható, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható külső behatás értendő, amely bekövetkezését és következményeit a felek nem tudják befolyásolni, és amelynek következtében a kötelezettségeiket nem tudják teljesíteni. Kérdéses, hogy egy világjárvány, illetve a bevezetett korlátozó intézkedések a hosszú távú bérleti szerződések tekintetében vis maior körülménynek minősülhetnek-e.
Álláspontunk szerint az egyes szerződések vonatkozásában a koronavírus-járvány önmagában nem minősül vis maior körülménynek, hanem csak a bérleti szerződésekre közvetlenül hatást gyakorló, a járvány miatt bevezetett intézkedések. Erre tekintettel mind bérlői, mind bérbeadói oldalon azt kell megvizsgálni, hogy van-e olyan, a koronavírus-járvány miatt bevezetett jogszabály, illetve hatósági rendelkezés, amely következtében a felek kötelezettségei teljesíthetetlenné váltak.
A vis maior körülmény fennállására a szerződésszegéssel összefüggésben keletkezett károk alóli mentesülés körében, kimentési okként lehet hivatkozni. Ha a bérlő ugyanis a Ptk. 6:336. § (2) bekezdése alapján nem jogosult a bérleti díj megfizetését megtagadni, de a bérleti díjat nem fizeti meg, úgy szerződésszegést követ el, melynek egyik jogkövetkezménye, hogy a bérbeadó tőle kártérítést követelhet, illetve a szerződést felmondással megszüntetheti. Annak megállapítása azonban, hogy egy adott körülmény egy adott szerződésszegés vonatkozásában vis maior körülménynek minősülhet-e, illetve, hogy ez alapján az érintett fél mentesülhet-e a szerződésszegésének jogkövetkezményei alól, minden esetben egyedi mérlegelést követően állapítható meg. Az egyedi mérlegelés során pedig figyelembe kell venni az ingatlan rendeltetését, a szerződésszegés jellegét, a vis maior körülményként hivatkozott körülményt és a bérleti szerződés által előírt egyes általános rendelkezéseket is.
4.) A bérleti szerződés módosítása
A bérlők, illetve a bérbeadók úgy is dönthetnek, hogy a koronavírus-járvány miatt bekövetkező jelentős gazdasági átalakulásra tekintettel a közöttük fennálló bérleti szerződést módosítják (díjcsökkentésben, átütemezésben állapodnak meg) akár közös megegyezéssel, akár a bírósági út igénybevételével.
4.1. A bérleti szerződés módosítása a bérlő és a bérbeadó közös megegyezése alapján
A bérlők és a bérbeadók bármikor jogosultak írásban, szabadon módosítani a közöttük fennálló bérleti szerződést a Ptk. és Lakásbérleti tv. (1993. évi LXXVIII. törvény) által meghatározott keretek között. A szerződésmódosítás keretében a felek számos olyan rendelkezésben állapodhatnak meg, amely a bérlők helyzetét megkönnyíti. A teljesség igénye nélkül a felek megállapodhatnak
a. a bérleti díj csökkentésében, vagy a bérleti díj vonatkozásában hosszabb – akár a veszélyhelyzet végéig tartó – teljesítési határidő biztosításában, továbbá utólagos bérleti díj elszámolásban;
b. a bérlemény vonatkozásában fizetendő üzemeltetési költségek csökkentésében, vagy elengedésében;
c. az euróban meghatározott bérleti díj forintban történő megfizetésében oly módon, hogy a közöttük alkalmazandó átváltási árfolyamot a jelenleg fennálló árfolyamnál alacsonyabb szinten rögzítik.
A szerződésmódosítás során a bérlők is vállalhatnak többletkötelezettségeket, például a bérleti szerződés tartamának a veszélyhelyzet idejével megegyező időtartammal történő arányos meghosszabbítását, ezáltal motiválva a bérbeadókat a módosítási ajánlat elfogadására.
A közös megegyezéssel történő szerződésmódosítás mind a bérlő, mind a bérbeadó érdekét szolgálja. Annak ellenére, hogy jelenleg úgy tűnik, hogy a bérbeadók pozíciója jelenleg erősebb, a bérbeadók számára is hosszabb távon gazdaságosabb lehet egy közös megegyezéssel történő szerződésmódosítás. A bérlőt terhelő kötelezettségek változatlanul hagyása esetén ugyanis nagy a kockázata annak, hogy bérlőik gazdaságilag ellehetetlenülnek és felszámolás alá kerülnek. Ekkor pedig legfeljebb a szerződéses biztosítékok erejéig tudja a bérbeadó igényeit érvényesíteni.
4.2. A bérleti szerződés módosítása bírósági út igénybevételével
Amennyiben a bérlő és a bérbeadó között közös megegyezéssel nem jönne létre szerződésmódosítás, úgy felmerülhet a bérleti szerződés bírósági út igénybevételével történő módosítása is.
A Ptk. alapján bármelyik fél kérheti a szerződés bírósági módosítását, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében, a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené, és
a. a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
b. a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
c. a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
A jelenlegi szabályozási és gazdasági környezetben megállapítható, hogy a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás és a bérlő által nyújtott ellenszolgáltatás aránya jelentős mértékben a bérlő hátrányára megváltozott.
A legutóbb 2008 szeptemberében kezdődött gazdasági világválság vonatkozásában a bírói joggyakorlat a gazdasági környezet általános (mindenkire, vagy a gazdálkodók széles körére kiható) változását nem ismerte el olyan körülménynek, amelyre alapítva a bírósági a fennálló szerződést módosította volna. A Kúria jogértelmezése szerint a bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. A Kúria szerint azonban a bírói szerződésmódosítás nem alkalmas jogi eszköz arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja.
A koronavírus-járvány következtében egy teljesen újszerű, a joggyakorlat által még nem kezelt körülmény állt elő, amelyre tekintettel minden bizonnyal a joggyakorlat is reflektálni fog.
Abban az esetben azonban, ha a bérlők a bírói szerződésmódosításra irányuló kereset benyújtása mellett döntenek, úgy a keresetet haladéktalanul be kell nyújtaniuk az illetékes bírósághoz, ugyanis a bíróság legfeljebb a kereset benyújtásának időpontjára történő visszamenőleges hatállyal módosíthatja a bérleti szerződést. Minél később kerül benyújtásra a kereset, annál rövidebb időtartam vonatkozásában van meg a bíróság lehetősége arra, hogy a bérleti szerződést módosítsa.
Ha a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen további kérdésük merülne fel, forduljanak bizalommal a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőihez:
dr. Réti László
E-mail: laszlo.reti@pwc.com
dr. Kelemen Dániel
E-mail: daniel.kelemen@pwc.com
dr. Szűcs László
E-mail: laszlo.szucs@pwc.com
dr. Ősi Zsolt
E-mail: zsolt.osi@pwc.com
dr. Zalai Péter
E-mail: peter.zalai@pwc.com
dr. Dávid Zsolt
E-mail: zsolt.david@pwc.com