Egyre nehezebb olyan embert találni, akinek ne csengene ismerősen a Bitcoin szó. Míg kezdetben gamer-geek berkekben, az „internet népe” kezdett el foglalkozni e kriptovalutával, nem telt el sok idő, amíg a hivatásos befektetők figyelmét is felkeltették a Bitcoinban rejlő lehetőségek, a kriptopiac növekedési potenciálja. A Bitcoinról a mai napig megoszlanak a vélemények: sokan digitális aranyként aposztrofálják, mások a XXI. század egyik legnagyobb átverésének tartják, de az elmondható, hogy egyre inkább része mindennapi beszélgetéseinknek. A kriptovaluta szó hallatán is legtöbben a Bitcoinra asszociálnak, azonban a kriptovaluták világa nem áll meg itt, naponta újabb és újabb tokenekkel bővül a kereskedési platformok kínálata. Ahogy a kriptovaluták száma, valamint a kereskedési mennyiségük folyamatosan nő, alkalmazási területeik, funkcióik is egyre változatosabbak lesznek. Így például bizonyos tokeneket nyilvános forrásgyűjtésre, vagy éppen decentralizált pénzügyi műveletekre használnak. A technológiai fejlődéssel azonban a jogalkotók nehezen tudják felvenni a versenyt, így hatalmas szabályozási kihívásokkal, egyelőre megoldatlan problémákkal találkozhatunk e területen.
A legnagyobb mennyiségben kereskedett Bitcoin és Ethereum mellett a jelentősebb kriptuvaluták között szép számban találunk olyanokat, amelyeket valamely vállalati projekt finanszírozása céljából bocsátottak ki. Ezt hívjuk ICO-nak (initial coin offering), ami tulajdonképpen egy nyilvános forrásgyűjtési forma. Az ICO leginkább egy részvénykibocsátáshoz hasonlítható, ahol egy vállalat, de akár magánszemély is, osztott főkönyvi technológia (distributed ledger), így például a blokklánc segítségével tokent bocsát ki és kínál eladásra annak érdekében, hogy a kapcsolódó tájékoztatóban (whitepaper) bemutatott projektje finanszírozására tőkét vonjon be. Az így kibocsátott tokenekért általában lehet fizetni hivatalos fizetőeszközzel (dollár, euró), vagy úgynevezett stablecoin-okkal (olyan kriptovaluta, amely árfolyama valamely hivatalos fizetőeszközhöz kötött, például: USDT, BUSD), de megszerezhetőek Bitcoinért, Ethereumért cserében is. E tokenek értékkel bírnak, azonban a részvénybefektetésekkel ellentétben az érintett projektben, vállalatban tulajdonosi jogokat, társasági részesedést nem testesítenek meg.
Az ICO-k a piacon egyébként példa nélküli haszon ígéretével hívogatják a befektetőket, azonban emellett rendkívül kockázatosak is, hiszen az ilyen célból kibocsátott tokenek árfolyama meglehetősen volatilis, a piac spekulatív, ráadásul hazánkban az MNB által nem felügyelt befektetésekről van szó. Ez azt is jelenti egyben, hogy betétbiztosítási, beruházásvédelmi alapok sem védik a befektetőket. Emiatt a Felügyelet tájékoztatójában fokozott figyelemre hívja fel az érdeklődőket, és óva int az ilyen befektetésektől.
Mivel egyelőre az ICO-k nem minősülnek szabályozott nyilvános forrásgyűjtési formának hazánkban, így a befektetők információval, megfelelő tájékoztatással való előzetes ellátásának sincsenek meg a bevett szabályai. Mivel az whitepapereknek nem kell jogszabály által előírt formaiságokat követni, így jellemzően pozitívabb képet festenek a finanszírozandó projektről, az abban rejlő lehetőségekről a valóságnál, valamint a befektetők teljeskörű informálása is elmaradhat. Az ebben rejlő veszélyeket csak fokozza, hogy pár kattintással szinte mindenki vásárolhat tokeneket különösebb szakértelem vagy jártasság nélkül is, nincsenek előfeltételek, amelyeknek előzetesen meg kellene felelni.
További kockázatot jelent, hogy az ICO projektek jellemzően még csak ötlet stádiumában vannak, azonban – ha nem gyűlik össze a megfelelő tőke – akkor a projekt megvalósítása gyakran kezdetét sem veszi. Így a befektetők könnyen elveszthetik befektetett tőkéjüket, hiszen nem védik őket az uniós és magyar garanciaintézmények kártalanítási szabályai sem.
A Felügyelet tájékoztatása alapján a valamely európai hatóság engedélyével rendelkező, határon átnyúló ICO-t megvalósító külföldi intézmények felügyelete nem tartozik az MNB hatáskörébe. Annak megítélése viszont, hogy egy magyarországi vállalkozás, magánszemély által megvalósított ICO az MNB felügyelési körébe tartozik-e vagy sem, csak eseti alapon határozható meg. Tovább növeli a kockázatokat, hogy az ilyen projektet felügyelete, ellenőrzése egyelőre kiforratlan hazánkban, eseti alapon dől el.
A decentralizált pénzügyi (decentralized finance – DeFi) megoldások szintén a kriptovalutákban rejlő kecsegtető lehetőséget jelentenek, bár alkalmazási körük egyelőre gyerekcipőben jár. A DeFi megoldások kiküszöbölik a pénzpiaci közvetítőket, lehetővé téve a magánszemélyek és vállalkozások számára is, hogy pénzügyi tranzakciókat bonyolítsanak le közvetlenül egymás között változatos osztott főkönyvi (distributed ledger) technológiai megoldásokon keresztül, melyek biztonsági protokollokra, szoftver és hardver fejlesztésekre épülnek.
A kriptovaluták cikkünkben tárgyalt technológia vezérelt funkcióit egyelőre nagyfokú bizonytalanság övezi, hiszen az újszerű megoldásokra a szabályozás még nem szolgáltatott megfelelő válaszokat. Mivel azonban e technológia a gyakorlatban is implementálható lehetőségekkel kecsegtet, a jogalkotók, felügyeleti hatóságok idővel kénytelenek lesznek válaszokat adni a felmerülő kérdésekre. Amennyiben meglévő jogintézményeink, garanciális szabályaink között nem lehet megfelelően elhelyezni a kriptovaluták által alakított új konstrukciókat, akkor pedig teljesen új szabályrendszer felállítása prognosztizálható.
dr. Bolvári Ferdinánd ügyvédjelölt
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez vagy dr. Csenterics András (e-mail: andras.csenterics@pwc.com) ügyvédhez.