Ahogy egyre közeledik az Európai Parlament és Tanács 2019/1023 Irányelve (Szerkezetátalakítási Irányelv) által meghatározott határidő, melyen belül a tagállamoknak implementálniuk kell a Szerkezetátalakítási Irányelv szabályait nemzeti jogukba, úgy tavasszal hazánkban is felgyorsultak a kapcsolódó jogalkotási folyamatok. Kezdődött mindez a veszélyhelyzeti jogalkotás keretében elfogadott a vállalkozások reorganizációjáról szóló 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelettel (Reorganizációs Rendelet), mely a Szerkezetátalakítási Irányelv által meghatározott eljáráshoz alapjaiban hasonló eljárást vezetett be a gazdaságvédelmi intézkedések részeként. Ezt követően került benyújtásra az Országgyűlésnek a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/15993 számú törvényjavaslat, mely alapján megállapítható, hogy küszöbön az új eljárás bevezetése.
A szerkezetátalakítási eljárás számos újszerű megoldást kínálhat az érintett piaci szereplők számára, így érdemes a szabályozással részleteiben is megismerkedni, felkészülni a potenciális lehetőségekre. Cikksorozatunk első része a szerkezetátalakítási és a fizetésképtelenségi eljárások németországi szabályait mutatja be, ahol a Szerkezetátalakítási Irányelv implementációja már sikeresen megtörtént. A nemzetközi kitekintést követően pedig a hazánkban bevezetendő új eljárás részletszabályaival a többi blogbejegyzésünk fog foglalkozni.
A német jogalkotó egy olyan új eljárást hozott létre, mely félúton helyezkedik el a hitelezőkkel kötött tisztán kontraktuális megállapodások és a formális fizetésképtelenségi eljárások között. A korábbi eljárások hátrányai közé sorolhatók a magas eljárási költségek, valamint a reputációs kár, azaz a fizetésképtelenségi eljárásban való érintettség stigmája. Ezt a szerkezetátalakítási eljárás Németországban orvosolni látszik, ugyanis a szerkezetátalakításban való részvétel nem jelenik meg a cégjegyzékben, illetve a szerkezetátalakítás ténye toldatként sem szerepel a vállalkozás neve mögött.
További előnyként értékelhető, hogy az eljárás jogszabályi védelmet ad az „ipso facto” klauzulák ellen, azaz a vállalkozás szerződéses partnereinek nincs lehetősége az adott szerződés felfüggesztésére, felmondására vagy egyoldalú, kedvezőtlenebb feltételekkel történő módosítására arra hivatkozva, hogy a vállalat szerkezetátalakítási eljárásban vesz részt.
Tipikusan olyan vállalkozásokra van optimalizálva ez a típusú eljárás, melyek nyereségesek, a működési bevételeik hosszú távon magasabbak a kiadásaiknál, de átmeneti fizetési nehézségek miatt nem képesek teljesíteni a hitelezők (bankok) lejáró követeléseit. A német szerkezetátalakítás több hasonlóságot is mutat a magyar csődeljárással: az eljárás célja a fizetésképtelen vállalkozás reorganizációja, fizetőképességének helyreállítása. A nagy eltérés azonban az, hogy a szerkezetátalakítás sikertelensége nem jelenti azt, hogy automatikusan megindulna a felszámolási eljárás.
Az új szerkezetátalakítási eljárás bevezetésére nemcsak a Szerkezetalakítási Irányelv közvetett hatályából fakadó implementációs kötelezettsége miatt került sor Németországban, hanem a sikertelenül lezáruló fizetésképtelenségi eljárások nagy száma és a meg nem térült követelések összege miatt is. A legfrissebb adatok szerint ugyanis a 2011 és 2018 között Németországban lezárult fizetésképtelenségi eljárásokban a hitelezők követeléseinek mintegy 96,2%-a nem térült meg, azaz átlagosan csak a követelések 3,8%-a került vissza a jogosultakhoz. A legfrissebb adatok szerint közel 14 milliárd euró veszteséget szenvedtek a hitelezők ebben az említett időszakban. Ez valószínűleg a Szerkezetátalakítási Irányelv nélkül is lépésre kényszerítette volna a német jogalkotót.
A szerkezetátalakítási eljárásban olyan vállalkozások vehetnek részt, melyeket fizetésképtelenség fenyeget. Fontos azonban kiemelni, hogy a már fizetésképtelen vállalkozások nem vehetik igénybe ezt a lehetőséget. Az új eljárás előnye, hogy nincs szükség minden hitelező hozzájárulására a szerkezetátalakítás befejezéséhez, sőt a vállalkozás nem is köteles minden hitelezőt bevonni: saját belátása szerint állapodhat meg a hitelezők egy vagy több csoportjával is.
A szerkezetátalakítási eljárás folyamán a vállalkozások számára segítséget nyújt egy, a fizetésképtelenségi eljárásokban jártas szakember, akit egyrészt maguk a vállalkozások (fakultatív eset), másrészt egyes esetekben a hitelezők kérésére (kötelező eset) is kirendelhet a bíróság.
Az eljárás alapját képező szerkezetátalakítási tervben a vállalkozás a követelések visszafizetésének ütemezését, az érintett hitelezői csoportokat, a szerkezetátalakítás elveit foglalja össze. A szerkezetátalakítás akkor sikeres, ha az egyes hitelezői csoportok legalább 75%-ának hozzájárulását élvezi. Természetesen előfordulhat az az eset, hogy egyes hitelezők nem járulnak hozzá a tervhez, ekkor a cross-class cram-down elv alkalmazandó, melynek értelmében csak akkor kerül elutasításra a terv, ha a hitelezők igazolják, hogy az számukra hátrányos, egyébként viszont hitelezői csoport egészére kiterjed.
Alapvetően egy bíróságon kívüli eljárásról beszélünk, azonban néhány esetben mégis a bíróság közreműködésére lehet szükség: ilyenek a szerkezetátalakítási terv bírósági megerősítése, a tervről való bíróság bevonásával történő szavazás, a szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatos előzetes kérdések eldöntése. A szerkezetátalakítási eljárásokra kijelöltek ilyen ügyekben jártas 24 bíróságot, amelyek ilyen esetekben kizárólagossággal lesznek jogosultak eljárni.
A német szabályok áttekintésének köszönhetően bepillantást nyerhettünk a Szerkezetátalakítási Irányelv átültetésének egy lehetséges módjába. Azért is kulcsfontosságú a német szabályozás ismerete, mert a német jogrendszer mindig is mintaként szolgált a magyar polgári jogalkotás számára. Cikksorozatunk következő részében a szerkezetátalakítással összefüggésben benyújtott törvényjavaslattal foglalkozunk.
dr. Takács Enikő Dominika ügyvédjelölt (e-mail: eniko.t.takacs@pwc.com) és dr. Bolvári Ferdinánd (e-mail: ferdinand.bolvari@pwc.com) ügyvédjelölt
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, dr. Horváth Dóra (e-mail: dora.horvath@pwc.com) ügyvédekhez