Az olyan platform-óriások, mint a YouTube, több milliárd órányi videós tartalom tárolásáról gondoskodnak. Ezen tartalmak akarva-akaratlanul eljutnak hozzánk, és talán kijelenthető, hogy mára már átvették a televízió szerepét, hiszen több időt fordítunk ilyen tartalmak böngészésére, mint televíziózásra. A hasonló videómegosztóplatform-szolgáltatók (pl. Vimeo, Dailymotion, Indavideo) médiatartalom-fogyasztásban betöltött, tagadhatatlanul jelentős szerepére tekintettel 2020. június 12. napjával az európai uniós szabályokkal összhangban módosult a hazai szabályozás.
A videómegosztóplatform-szolgáltatás definícióját az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó 2010/13/EU irányelv („AVMS irányelv”) módosításának megfelelően határozza meg. Alatta egy önálló, üzletszerűen végzett gazdasági szolgáltatást értünk, amelynek elsődleges célja, hogy tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából elektronikus hírközlő hálózaton keresztül olyan műsorszámokat, valamint felhasználók által létrehozott videókat juttasson el a nyilvánossághoz, amelyekért a platform-szolgáltató nem tartozik szerkesztői felelősséggel, és amelyeket a platform-szolgáltató rendszerez például automatikus eszközökkel vagy algoritmusokkal. Megjegyzendő, hogy ez a fogalommeghatározás bizonyos mértékben különbözik az ugyanezt a tevékenységi kört lefedő, a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló 2019/790 irányelvben („CDSM irányelv”) definiált „online tartalommegosztó szolgáltatás” fogalmától. A fenti meghatározástól eltérően például a CDSM irányelv elegendőnek tekinti, ha a szolgáltató „fő vagy egyik célja” a videós tartalom megosztása, tehát míg az első uniós szabály csak azon szolgáltatókra alkalmazandó, amelyeknek elsődleges célja a videós tartalmak közzététele, míg az utóbbi ezek mellett olyan szolgáltatókra is kiterjed, amelyek a fő tevékenységük kiegészítéseként, ahhoz képest mintegy mellékesen juttatnak el a nyilvánossághoz videós tartalmakat.
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény szabályait június 12. napjától alkalmazni kell a törvényben foglalt meghatározásnak megfelelő, Magyarország területén letelepedett szolgáltatókra. Emellett azonban fontos, hogy az olyan külföldi szolgáltatóra is kiterjednek a szabályok, amelynek az anyavállalata vagy a leányvállalata Magyarországon telepedett le; vagy amely egy vállalatcsoport része, és az ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó másik vállalat Magyarországon telepedett le.
A videómegosztóplatform-szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot a szolgáltatónak – a külföldön letelepedett szolgáltatót is beleértve, ha megfelel a fenti feltételeknek – be kell jelentenie az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak („NMHH”), ami közhiteles nyilvántartást vezet az ilyen szolgáltatókról. Ugyan a nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgáltatásnyújtás megkezdésének, de ha a szolgáltató megsérti a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat, úgy az NMHH akár tízmillió forintig terjedő bírságot is kiszabhat vele szemben.
Az európai uniós szabályokkal összhangban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény különbséget tesz a videómegosztóplatform-szolgáltató (akinek a videós tartalmak szervezésén, rendszerezésén túl a tartalomra nézve tényleges befolyása nincs) és az egyéb, hagyományos médiaszolgáltatók közt (akik a műsorszámok kiválasztása, összeállítása felett tényleges – szerkesztői –ellenőrzést gyakorolnak). Ennek megfelelően a videómegosztóplatform-szolgáltatókra nézve a törvény csak szűk körben ír elő műsortartalmi követelményeket.
Ezek a követelmények előírják, hogy szolgáltató hatékony intézkedéseket, műszaki megoldásokat köteles alkalmazni a felhasználók védelme érdekében, ha például a platformra feltöltött videók alkalmasak lehetnek a kiskorúak fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésének károsítására, a videó sérti az emberi méltóságot, vagy alkalmas lehet gyűlölet keltésére vagy uszításra, a videós tartalom esetleg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, vagy nem felel meg a kereskedelmi közleményekkel kapcsolatos követelményeknek. Ezeket a körülményeket a platformszolgáltató köteles az általános szerződési feltételeibe foglalni, az ezek biztosítását szolgáló külön intézkedésekkel és megoldásokkal együtt. Az, hogy adott esetben mi lehet hatékony műszaki megoldás, nincs mereven rögzítve az törvényben. A kiskorúak védelme érdekében mindenképpen hatékony életkor-ellenőrzés és szülői felügyeleti rendszer alkalmazandó. Az intézkedések, műszaki megoldások tekintetében számítani lehet arra – a törvény felhatalmazó rendelkezése alapján – hogy az NMHH jó gyakorlatot ismertető ajánlást tesz majd közzé az ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott követelményekre nézve.
Elvárás a szolgáltatóval szemben az is, hogy olyan mechanizmust, funkciót működtessen, amelynek segítségével a felhasználók például bejelenthetik a követelményeket megsértő videókat, vagy panaszt tehetnek az ilyen tartalmakkal kapcsolatban. Fontos továbbá, hogy a szolgáltatónak a felhasználóknak a fenti követelmények megsértésével kapcsolatos igényérvényesítési lehetőségeire vonatkozó tájékoztatást is az általános szerződési feltételeibe kell foglalnia.
A videómegosztóplatfrom-szolgáltatóra vonatkozó szabályok megsértése esetén az NMHH többek között százmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, akár egy hétig a szolgáltatásának felfüggesztésére kötelezheti a szolgáltatót, vagy – legsúlyosabb szankcióként – törölheti is a szolgáltatást a nyilvántartásából.
dr. Lebocz Noémi ügyvédjelölt (e-mail: noemi.lebocz@pwc.com)
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) vagy dr. Csenterics András (e-mail: andras.csenterics@pwc.com) ügyvédekhez.