Az elmúlt évtizedekben a technológiai fejlődés a sportokra is jelentős hatást gyakorolt. Ma már elképzelhetetlen, hogy az edző, a sportorvos és a sportmasszőr mellett ne segítse az élsportolók, vagy egy élvonalbeli csapat munkáját egy több fős stáb, amely tudományos módszerekkel támogatja a sportolókat abban, hogy a lehető legjobb teljesítményt érjék el. Az elmúlt évek egyik legnagyobb jelentőségű újítása az ágazatban, amely teljesen átalakította a sport világát, a különböző adatelemző szoftverek megjelenése volt. E technológiák – amelyek nem ritkán valamely, a sportoló által viselt okoseszközzel együttesen kerülnek alkalmazásra – forradalmasíthatják a sportipart, segítségükkel eddig példátlan teljesítményeket, eredményeket érhetnek el a sportolók és a csapatok, azonban a sportanalitikák készítése a sportolók személyes adatainak kezelésével jár, így kitüntetett figyelmet kell fordítani a hatályos adatvédelmi szabályokra.
A sportklubok a technológia jelen állása szerint már akár valós időben is nyomon követhetik a sportolók teljesítményét, melyet olyan mérőszámokkal fejeznek ki az egyes analitikák, mint például a pulzus, sebesség, fáradékonyság, vagy a megtett távolság. A valós idejű monitorozás javíthatja a teljesítményt, valamint megelőzheti a sérüléseket is. Emellett statisztikák készítésével a begyűjtött adatokból készült elemzések segítenek a kluboknak abban, hogy egy-egy edzéstervet optimalizáljanak, vagy éppen a csapat számára legkedvezőbb játékost vásárolják meg az átigazolási szezonban.
Mára a GDPR szó mindannyiunk számára ismerősen cseng az Európai Unió területén. A rendelet az élet minden elképzelhető területén szabályozza a természetes személyek személyes adatainak kezelését, a sportolók adatainak adatelemző szoftverekben megvalósuló elemzése is természetesen a GDPR hatálya alá esik. A „GDPR recept” első ránézésre egyszerűnek mondható: napjainkra minden jogszerű működésre törekvő szervezet elfogadta, hogy ha személyes adatokat kezelünk, akkor meg kell neveznünk többek között az adatkezelés jogalapját, világosan meg kell határoznunk annak célját és számos egyéb feladatunk is van e körben. Ezen kötelezettségek teljesítésének elmaradása esetén jelentős bírságokra számíthatunk, melyek kiszabására ráadásul egyre gyakrabban és tendenciájukat tekintve emelkedő összegben sort is kerítenek a nemzeti adatvédelmi hatóságok.
A sportban használatos adatelemző szoftverek használata során kézenfekvőnek tűnik, hogy a klubok akár a játékosoktól beszerzett hozzájárulás alapján, vagy a velük kötött szerződések teljesítését jogalapként megjelölve kezeljék az analitikák készítéséhez szükséges személyes adatokat. Ezek hiányában pedig – persze a szükséges hatásvizsgálat és érdekmérlegelési tesztek elkészítése mellett, a konkrét esettől függően – hivatkozhatnak arra, hogy az adatkezelés jogos érdekük alapján történik.
Fontos azonban kiemelni, hogy az adatelemző szoftverek által kezelt személyes adatok nagy része a játékosok egészségi állapotára vonatkozik, és így különleges adatnak minősül, amelynek kezelésére a GDPR szigorúbb garanciákat követel meg. A legfontosabb, hogy az ilyen adatok kezelésének jogszerűségéhez önmagában nem elegendő egy érvényes jogalap meghatározása, hanem az adatkezelőnek valamely további kivételszabályra is hivatkoznia kell, amely alapján kezelheti azokat annak ellenére, hogy kezelésükre a GDPR általánosságban tilalmat mond ki.
Tovább bonyolíthatja a sportklubok helyzetét az Európai Adatvédelmi Testület 2019-es iránymutatása, amely a jogalapok körében hangsúlyozza, hogy a személyes adatok kezeléséhez történő hozzájárulásnak minden esetben önkéntesnek kell lennie. Az iránymutatás szerint azonban az alá-fölérendeltségi viszonyokban, mint például a munkaviszonyban, vagy esetünkben a klub és a játékos közötti jogviszonyban az önkéntességhez kétség fűződhet, hiszen a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő fél hozzájárulását bizonyos esetekben nyomás hatására adja meg, tartva az esetleges negatív következményektől.
Amennyiben a játékosokról automatikus döntéshozatal keretében születnek döntések (pl. az adatelemző szoftver használata alapján), vagy ha profilalkotásra kerül sor, az adatkezelőknek további szabályokat is be kell tartaniuk. A játékosoknak minden esetben – az adatkezelés egyéb szempontjai mellett – részletes tájékoztatást kell kapniuk az automatizált döntéshozatalról /profilalkotásról, és e folyamatokat rendszeresen ellenőrizni is kell az adatvédelmi megfelelőség folyamatos biztosítása érdekében. Általánosságban is igaz, hogy bármely adatkezelési műveletet rendszeresen felül kell vizsgálni és ha indokolt, annak kapcsán a szükséges módosításokat meg kell tenni.
Borítékolható, hogy a sportban a tudomány és a technológia fejlődésével újabb és újabb technológiai újítások fognak megjelenni, amellyel a sportolók és az egyes sportszervezetek teljesítménye is növelhető. Azonban ezek az újítások, mint például az adatelemző szoftverek mindig számos jogi kihívást rejtenek magukban. E kihívások megfelelő szakértelemmel ugyanakkor kezelhetők, és így a sportolóknak, csapatoknak nem kell a jogi kockázatoktól tartaniuk, a lehető legjobb eredmény elérésére, teljesítmény nyújtására koncentrálhatnak.
dr. Bolvári Ferdinánd ügyvédjelölt és dr. Csenterics András ügyvéd
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez vagy dr. Csenterics András (e-mail: andras.csenterics@pwc.com) ügyvédhez.