Az elkövetkező időszakban gyakori adóhatósági ellenőrzésekre számíthatnak az adózók, különösen általános forgalmi adónemben. Az alábbi cikkünkben bemutatjuk, milyen mértékű szankció kerülhet megállapításra az ellenőrzés során feltárt hiányosságok miatt.
Ha az adóhatóság az ellenőrzése során adóhiányt állapít meg, adóbírságot szab ki. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását.
A bírság mértéke legfeljebb az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés 200%-a lehet, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok stb. felhasználásával keletkezett. Kockázatos adózók esetén azonban a bírságalap 260%-a is kiszabható ilyen esetben és nincsen mód az adóbírság kiszabásának mellőzésére, a bírság mérséklésére sem.
A kiszabható adóbírságok maximális mértékét esetkörökre bontva az alábbi táblázatban mutatjuk be.
| Esetkör | Adóbírság mértéke |
| Alapeset | Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés ötven százaléka. |
| Ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze | Az adóbírság mértéke az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés kétszáz százaléka. A 200 százalékos mértékű bírság kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha tudatos adóelkerülő magatartás folytán valósult meg a jogsértés. |
| Ha az adózó az adóellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az adóellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült | A kiszabható adóbírság az egyébként a fentiek szerint kiszabható adóbírság ötven százaléka (a bírságalap 25%-a). Nem alkalmazható a fenti szabály azon mulasztás, illetve adókülönbözet-megállapítás esetén, amely a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezi. |
| Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában kockázatos adózónak minősült | A bírság mértéke az egyébként irányadó bírság százharminc százaléka. A kockázatos adózók esetében az adóbírság mértéke főszabály szerint az adóhiány, jogosulatlan igénylés 65%-a, emelt összegű adóbírság esetén az adóhiány, jogosulatlan igénylés 260%-a. |
A kockázatos adózóvá való minősítés nem olyan távoli lehetőség az adóhatóság számára, mint gondolnánk – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényünk számos esetben lehetőséget ad erre. Azok az adózók érintettek ezzel a minősítéssel, akik felszámolás vagy végelszámolás alatt nem állnak, de például:
- szerepelnek a nagy összegű adóhiánnyal vagy adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján;
- egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben;
- a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát; vagy
- székhelyük székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt véglegessé vált döntésben eljárási bírságot szabtak ki terhükre a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.
Gyakori tapasztalat az adóhatóság gyakorlatában az is, hogy az adóhatóság több hónapot vagy egymás utáni időszakot ellenőriz ugyanannál az adózónál, majd miután az időrendben első ellenőrzés eredményeként olyan megállapítást tesz, ami „átbillenti” az adózót a kockázatos minősítés kategóriájába, az időrendben későbbi ellenőrzések során szabja ki az adózóval szemben a 260%-os bírságösszeget.
Az alkalmazott adóbírságokat az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága is több esetben vizsgálta, erről bővebben itt és itt olvashatnak. Az alábbi cikkünkben pedig azt részleteztük, hogy hogyan csökkenthetők az adóhatóság által kiszabott adóbírságok.
dr. Lebocz Noémi ügyvédjelölt (noemi.lebocz@pwc.com)
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) és dr. Szimler Gergő (e-mail: gergo.szimler@pwc.com) ügyvédekhez.
Sajtómegjelenések: