Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodása számos adóeljárásban nagy jelentőséggel bír, hiszen az elévülési határidő elteltével az adóhatóságnak nincs lehetősége megállapítania az adót és ezzel adófizetésre kötelezni az adózót.
Mivel a folyamatban lévő adóeljárások jelentős részében még az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („régi Art.”) alkalmazandó cikkünkben a régi Art. szabályozására fókuszálunk.
A régi Art. 164. § (1) bekezdése alapján főszabály szerint „az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.” Azonban számos kivételt ismer a törvény e rendelkezés alól, ezek közül az egyik az elévülési határidő új eljárásra utasítás esetén történő meghosszabbodását szabályozza.
A régi Art. 164. § (13) bekezdése szerint „az adó megállapításához való jog elévülése 12 hónappal meghosszabbodik,
- a) egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy
- b) a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV-ot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve
- c) az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság
új eljárás lefolytatását rendeli el.”
A fenti jogszabályhely a) pontjában található „egy alkalommal” kifejezés helyének értelmezését tekintve, vagyis, hogy az csak az a) pont szerinti esetkörre vagy a b)-c) szerinti esetekben is alkalmazandó, sem a bírósági joggyakorlat, sem a jogirodalom nem ad egyértelmű eligazítást.
A jogszabályszerkesztési technika arra enged következtetni, hogy csak a másodfokú adóeljárás keretében értelmezhető az egy alkalommal kitétel, hiszen nem a mindhárom esetkörre (másodfokú eljárás, felügyeleti intézkedés, bírósági felülvizsgálat) vonatkozó „bekezdés-bevezetőben” („Az adó megállapításához való jog elévülése 12 hónappal meghosszabbodik…”), hanem csak az a) pontban szerepel.
A mindhárom fenti esetkörre alkalmazandó jelleg mellett szól viszont az, hogy az „egy alkalommal, ha” szövegrész nélkül a b) és a c) pont a bekezdés-bevezetővel összeolvasva nyelvtanilag helytelen mondatot eredményez (abban az esetben, ha az a) pontot nem olvassuk).
Szintén utóbbi értelmezést erősíti az új Art. 203. § (7) bekezdése, ami már egyértelműen úgy lett megszövegezve, hogy kétséget kizáróan egy alkalommal engedi az elévülési határidő 12 hónappal történő meghosszabbodását mindhárom típusú új eljárásra utasítás esetén.
Ezek alapján nincsen egyértelmű jele azon jogértelmezés helyénvalóságának, hogy az új eljárásra utasítás csak egy alkalommal járhat az adómegállapításhoz való jog elévülésének 12 hónapos meghosszabbodásával, de az alkotmányos elvekből mint a jogbiztonság elve, az alkotmányos jogokból pl. tisztességes eljáráshoz való jog, vagy az elévülés jogintézményének természetéből mégis inkább ez az értelmezés tűnik helyesnek.
A törvény logikai értelmezése is ezt az álláspontot erősíti, hiszen nincsen racionális magyarázat arra, hogy miért lenne a régi Art. hatálya alatt a másodfokú eljárás másképp kezelendő, mint a felügyeleti intézkedés és a bírósági felülvizsgálat az elévülési határidő meghosszabbodásának kérdését illetően.
A fenti értelmezési bizonytalanság ellenére a NAV következetesen csak a másodfokú adóhatósági eljárás keretében elrendelt új eljárás esetére fogadja el az egy alkalommal történő 12 hónapos meghosszabbodást, a felügyeleti intézkedés vagy bírósági felügyelet alapján lefolytatott új eljárás az adóhatósági gyakorlat szerint korlátok nélkül, több alkalommal is meghosszabbítja az elévülési határidőt, amennyiben több alkalommal kerül sor új eljárásra utasításra.
E gyakorlat miatt lehetséges, hogy a NAV még jelenleg is képes akár tíz évvel ezelőtti időszakokat is vizsgálni, hiszen a többszöri új eljárásra utasítás jelentősen elnyújtja az adóeljárásokat.
Tovább nehezíti az adózók helyzetét az a gyakorlat, hogy az adóhatóság eljárása során nem az ellenőrzés alá vont időszakban, hanem az ellenőrzés idején hatályos elévülési szabályokat alkalmazza. Ez a jogértelmezés azért terhes az adózók számára, mert az elmúlt évtizedben az elévülési határidő meghosszabbodására vonatkozó szabályozás folyamatosan szigorodott.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com), dr. Szimler Gergő (e-mail: gergo.szimler@pwc.com) ügyvédekhez vagy dr. Török Martin (e-mail: martin.torok@pwc.com) ügyvédjelölthöz.