Az esélyegyenlőség előmozdítása a digitális térben: a digitális akadálymentesítésről szóló törvény bemutatása

2025 júniusától a digitális eszközöknek, szolgáltatásoknak, így a webshopoknak is teljesíteniük kell az Európai Unióban előírt akadálymentesítési kötelezettségeket. Magyarországon az EU akadálymentességi irányelvének szabályait a 2022. évi XVII. törvény ülteti át.

A szabályozás célja, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára is biztosítsa a digitális eszközökhöz és tartalmakhoz való hozzáférést, előmozdítva ezzel a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségét és a társadalmi integrációját.

Érintettek köre

A szabályozás a gazdasági szereplők széles spektrumát érinti, ugyanis rendelkezései többek közt kiterjednek a végfelhasználók számára értékesített digitális eszközök (számítógépes hardverrendszerek, önkiszolgáló és fizetési terminálok, hírközlési szolgáltatások igénybevételéhez használt fogyasztói végberendezések, audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz használt eszközök és e-könyv olvasók) gyártóira és forgalmazóira is.

Emellett a törvény alkalmazandó a személyszállítást nyújtók honlapjaira, mobilalkalmazásaira, a tájékozódást segítő egyéb felületeire (pl. interaktív információs képernyőkre), valamint a lakossági banki szolgáltatásokra.

Fontos, hogy a jogszabályban előírt kötelezettségeket az e-kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtóinak (így a webshopokat üzemeltetőknek) is teljesíteniük kell.

Kivételek

Mivel az akadálymentesítési követelmények teljesítése igen magas költségekkel járhat, ezért a törvény a mikrovállalkozásokat mentesíti egyes kötelezettségek alól. (Mikrovállalkozás a 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozás, amelynek éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.)

akadálymentesítés

A törvény további kivételként állapítja meg, hogy a kötelezettségek csak olyan mértékben alkalmazandók amennyiben azok teljesítése nem eredményezi a termék vagy szolgáltatás lényegi tulajdonságainak alapvető módosulását és nem jelent aránytalan terhet a gazdasági szereplő számára. A gazdasági szereplőnek tehát előzetesen értékelnie kell ezeket a szempontokat. Az értékelést legalább öt évente felül kell vizsgálni, valamint a dokumentációt az utolsó forgalmazás vagy szolgáltatásnyújtástól számított öt évig meg kell őrizni.

Az aránytalan teher kapcsán a törvény melléklete ad eligazítást, így annak megállapítása során figyelembe kell venni:

  • az értékelés elvégzéséhez szükséges pénzügyi és egyéb erőforrásokat,
  • a gazdasági szereplők becsült költségeit és hasznát a fogyatékos személyeknek nyújtandó előnyhöz viszonyítva (figyelembe véve a használat eseteinek gyakoriságát), illetve
  • az akadálymentességi követelmények teljesítésével járó nettó költségeknek és a gazdasági szereplő nettó árbevételének az arányát.

Akadálymentesítési követelmények

Az akadálymentesítési követelmények között nevesít a törvény a termék megtervezésével és előállításával, a tájékoztatás nyújtásával, a felhasználói felület kialakításával és az ún. támogató szolgáltatásokkal (pl. ügyfélszolgálat) kapcsolatos kötelezettségeket, így egyebek mellett rögzíti, hogy a közzétett tartalomnak egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhetőnek és közérthetőnek kell lennie, a betűméretnek és -típusnak megfelelőnek kell lennie, a szolgáltatás működéséről szóló részletes tájékoztatást kell adni, stb.

Előírja továbbá a törvény a munkavállalók folyamatos képzését az akadálymentes termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében.

Az akadálymentességi követelmények teljesítését akkor is a szolgáltatónak (jelen esetben a gyártónak, forgalmazónak egyéb gazdasági szereplőnek) kell biztosítania, ha a szolgáltatást alvállalkozó nyújtja. A gazdasági szereplőknek értékelnie és dokumentálnia kell az áltatuk alkalmazott akadálymentességi intézkedéseket, ezekről tájékoztatást kell nyújtaniuk ÁSZF-ben is. A szolgáltatót folyamatos monitorozási kötelezettség is terheli, és amennyiben azt tapasztalja, hogy szolgáltatása nem felel meg a törvény szerinti követelményeknek, köteles haladéktalanul korrekciós intézkedéseket megtenni és tájékoztatni a hatóságot. (A kijelölt hatóságokat a 605/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet határozza meg.)

Az akadálymentességi követelmények teljesítésének ellenőrzését és végrehajtását kijelölt hatóság végzi, amely a követelmények nemteljesítése esetén figyelmeztetéstől kezdve a gazdasági szereplővel történő egyeztetésen keresztül közigazgatási bírságot is kiszabhat.

Már forgalomban lévő termékek, megkötött szerződések

A törvény 2025. június 28-ától hatályos és ezen időpontot követően forgalomba hozott termékekre és szolgáltatásokra – ideértve a harmadik országból behozott használt termékeket is – kell alkalmazni, azzal, hogy:

  • a hatályba lépést megelőzően megkötött a törvényi követelményeknek nem megfelelő szolgáltatási szerződéseket lejáratuk időpontjáig, de legfeljebb 2030. június 28-áig nem érintik az új szabályok;
  • június 28-ig a szolgáltatók továbbra is nyújthatnak szolgáltatásokat olyan, a törvényi kötelezettségeknek nem megfelelő termékek felhasználásával, amelyeket 2030. június 28-a előtt jogszerűen használtak hasonló szolgáltatások nyújtására; valamint
  • a törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen használt, de törvénynek nem megfelelő önkiszolgáló terminálok használatban maradhatnak a gazdaságilag hasznos élettartamuk végéig, de legfeljebb a használatba vételüket követő 20 évig.

A szabályozás fontos lépést tesz a magyarországi fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségének előmozdításához azáltal, hogy biztosítja a fogyatékossággal élő személyek számára a lehető legteljesebb hozzáférést a digitális eszközökhöz és tartalmakhoz, valamint az akadálymentes termékek és szolgáltatások szabad mozgását az EU-ban. Fontos kiemelni, hogy az akadálymentességi követelmények teljesítése azonban nemcsak jogi kötelezettség, hanem társadalmi felelősség is, amely hozzájárul a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjának előmozdításához és életminőségük javításához.

dr. Kovács Ábel Bulcsú, ügyvédjelölt

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez vagy dr. Csenterics András (e-mail: andras.csenterics@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez

Megosztás