A forint árfolyam hektikus változása számos munkáltatót késztetett annak a körülménynek az átgondolására, hogy a munkavállalók számára fizetendő munkabérek vásárlóértékét milyen módon lehetne fenntartani. Sok helyen merült fel, hogy a béreket a jövőben nem forintban folyósítanák. Nézzük meg, hogy a foglalkoztatási szabályok erre milyen lehetőséget biztosítanak.
A munka törvénykönyve viszonylag egyértelmű szabályt tartalmaz: a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Ez a rendelkezés általános jellegű, ennek megfelelően mind az alapbérre, mind a pótlékokra, sőt még a jutalomra és prémiumra is alkalmazni kell.
A jogszabály azonban maga is tartalmaz kivételeket, így amennyiben például vezető állású munkavállalóról van szó, vagy a munkavállaló a munkáját részben vagy egészben külföldön végzi, úgy a munkabér más devizában is biztosítható. Ha a munkaviszonyban van külföldi elem, így például a Magyarországon dolgozó munkavállaló nem magyar állampolgárságú, úgy szintén van arra lehetőség, hogy a felek a magyar jog szabályai alól kiszerződjenek, és a munkabért a munkavállaló állampolgársága szerinti devizában folyósítsák.
Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, úgy a munkáltató hozhat olyan döntést, hogy akár euróban, akár egyéb devizában meghatározott árfolyamértékhez köti a munkavállalók forintban meghatározott havi munkabérét és az árfolyamingadozást korrigálja. Az alapbér ilyen módon történő megállapítása nehézkes, mivel ekkor – az árfolyamváltozás függvényében – lényegében minden hónapban módosítani kellene a munkavállaló munkaszerződését. Járhatóbbnak tűnik az a megoldás, hogy a forintban meghatározott, de euró árfolyamhoz kötött munkabérnek az árfolyamingadozásból eredő különbözetét a munkáltató negyedévente, vagy más időszakonként megtéríti munkavállalói számára. A korrekció szabályait nem kell munkaszerződésben szabályozni, elégséges, ha a munkáltató erre kiad egy belső szabályzatot, amelyben a korrekció módját és feltételeit szabályozza.
Viszonylag egyszerű megoldásnak tűnik, ha a munkavállaló a munkáltatónak egy deviza alapú bankszámlaszámot ad meg, és a munkáltató havonta arra utalja a munkavállaló alapbérét. Ilyen esetben azonban számolnia kell azzal a munkavállalónak, hogy az átváltás eredményeként esetlegesen felmerülő veszteséget magának kell viselnie, továbbá a bank által jóváírt összeg – a mindenkori vételi árfolyam változása miatt – folyamatosan változni fog.
Szintén felmerült a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha a felek kifejezett jogszabályi tiltás ellenére euró alapú munkabérben állapodnak meg. Ilyen esetben a felek megállapodása jogszabályba ütközik, tehát érvénytelen. Ez az érvénytelenség azonban nem vezet a teljes szerződés érvénytelenségéhez, így a munkaviszony továbbra is fennmarad. Ekkor az érvénytelenség okát meg kell szüntetni, azaz az euróban megállapított és kifizetett bér helyett a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Ha nincs egyéb megállapodás az átváltási árfolyamra, akkor a személyi jövedelemadó törvény szerinti keresztárfolyamot kell alapul venni. Legvégső esetben egy munkaügyi ellenőrzés során kötelezhető arra a munkáltató, hogy a munkabért forintban állapítsa meg és fizesse ki.
Végezetül megjegyezzük, hogy a forintban történő bérmeghatározás, illetve kifizetés kizárólag munkaviszony alapú foglalkoztatásra irányadó. Amennyiben a felek között polgári jogi alapú megállapodás jön létre (megbízási szerződés, vállalkozási szerződés vagy tagsági jogviszony), úgy a felek a hivatkozott munkajogi szabályokhoz nincsenek kötve, és egymás között a fizetendő ellenértéket bármilyen devizában megállapíthatják.
dr. Czumpf Gabriella
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Szűcs László (e-mail: laszlo.szucs@pwc.com), dr. Zsédely Márta (e-mail: marta.zsedely@pwc.com) és dr. Molnár Melinda (e-mail: melinda.molnar@pwc.com) ügyvédekhez.