Vagyonvédelmi szolgáltatások és láncolatos ügyletek áfája a célkeresztben 2. – Újabb peres siker

Felülvizsgálati kérelmünk eredményeként a Kúria új, iránymutató döntést hozott a vagyonvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos áfa-levonási jogról. Ebben elvi éllel rögzítette, hogy azoknál a cégeknél, akik csupán megrendelői (és nem nyújtói) az őrzés-védelmi szolgáltatásoknak, az adóhatóság nem kérheti számon a külön jogszabályban foglalt, szigorú ellenőrzési követelmények elmaradását, és erre hivatkozással nem tagadhatja meg az adott vállalkozás adólevonási…

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások kapcsán igénybe vett társasági adókedvezmény adóhatósági ellenőrzésének buktatói

A vállalatoknak (“adózó”) 2017-től kezdődően lehetőségük van társasági adókedvezményt igénybe venni az olyan energiahatékonysági beruházásaik után, amelyek hozzájárulnak az energiahatékonyság növeléséhez. A kedvezmény mértéke főszabály szerint a beruházás értékének 30%, 45 %-a között mozgott tavaly év végéig. Az adókedvezmény igénybevételének egyik lényeges feltétele, hogy az adózó a vonatkozó jogszabályokban meghatározott szigorú eljárásrendet igazolható módon betartsa….

Vagyonvédelmi szolgáltatások célkeresztben – döntést hozott a bíróság

Friss döntésben erősítette meg a bíróság, hogy milyen speciális követelményeknek kell megfelelniük az áfa-fizetési kötelezettségük teljesítése körében azoknak a cégeknek, akik vagyonvédelmi szolgáltatásokat vesznek igénybe. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb megállapításokat. Az általános forgalmi adó levonásának feltétele, hogy az áfa tartalmú számlának formailag és tartalmilag is hitelesnek kell lennie. Vagyis a számlában szereplő gazdasági eseménynek a…

A szomszéd telke mégsem zöldebb, avagy a diszkriminatív helyi adóztatás aktuális kérdései

A koronavírus hatásainak enyhítését célzó települési adókivetési tilalom 2023. január 1-től történő feloldásának következményeként szeptemberig 34 további település vezetett be települési adót. Egyes esetekben nem csak adómérték emelésére került sor az önkormányzatok által, hanem a helyi építési szabályzatok módosításának eredményeképpen egyes telkek övezeti besorolása is megváltozott, sokszor magasabb adófizetési kötelezettséggel sújtva az ingatlan tulajdonosát. A…

Csökkentheti a közvetlen külföldi befektetések bejelentésével kapcsolatos bizonytalanságot az Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka indítványában nem látta kellően indokoltnak az Innovációs és Technológiai Miniszter döntését, amelyben megakadályozta egy hazai székhelyű társaság felvásárlását egy szintén magyarországi székhelyű, külföldi közvetett tulajdonosi struktúrával rendelkező vállalkozás által. A főtanácsnok szerint a stratégiai társaságokkal kapcsolatos bejelentésköteles jogügyletek elbírálásakor meg kell indokolni a valódi és kellően komoly fenyegetés fennállását és…

Új intézmény a magyar fogyasztóvédelmi jogban: képviseleti kereset

2023. nyarától hatékonyabbá válhat a fogyasztók széles körét érintő jogsértésekkel okozott érdeksérelmek bírósági úton történő orvoslása. Az Országgyűlés 2022. végén fogadta el a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXI. törvényt („Törvény”), amellyel beemelte a magyar jogba az Európai Parlament és a Tanács 2020. novemberében elfogadott irányelvét („Irányelv”). A szabályozás célja…

Hogyan rendezhető az adótartozás a csődeljárásban?

A csődeljárás alapvető célja, hogy az adós cégeknek megoldást kínáljon fizetésképtelenségi helyzetük megoldására a hitelezőikkel való egyezségkötés útján. Ha az adott cégnél az adóhatóság adókülönbözetet állapított meg, szankciót alkalmazott, az adóhatóság számára is nyitva áll az út, hogy hitelezőként részt vegyen az egyeztetés folyamatában: így minden fél számára kölcsönösen előnyös megoldás születhet a tartozás rendezésére….

Adóbírság kiszabása a határozathozatali határidő túllépése esetén – jogegységi panasz eljárás keretében döntött a Kúria is

Az elmúlt években az Alkotmánybíróság kiemelt figyelemmel vizsgálta a kérdést, hogy a közigazgatási hatóság alkalmazhat-e szankciót (azaz kiszabhat-e bírságot) abban az esetben, ha a határozat meghozatalára a hatóság számára nyitva álló határidő leteltét követően kerül sor. Az Alkotmánybíróság először arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben a hatóság túllépi a joghátrányt alkalmazó határozat meghozatalára előírt törvényi…

Bérleti díj és vis maior – új bírósági döntés született

Nem jár bérleti díj arra az időszakra, amíg a bérlő a koronavírus-járvány és annak megfékezésére tett kormányzati intézkedések miatt a bérleményt zárva tartotta. A Fővárosi Ítélőtábla egy nemrég hozott döntése értelmében a koronavírus-járvány és annak megfékezésére tett kormányzati intézkedések kívül esnek mind a bérbeadó, mind a bérlő érdekkörén. A Fővárosi Ítélőtábla kimondta azt is, hogy…

Adóhatósági bírságolási fejlemények – elképzelhető a 260%-os bírság is

Az elkövetkező időszakban gyakori adóhatósági ellenőrzésekre számíthatnak az adózók, különösen általános forgalmi adónemben. Az alábbi cikkünkben bemutatjuk, milyen mértékű szankció kerülhet megállapításra az ellenőrzés során feltárt hiányosságok miatt. Ha az adóhatóság az ellenőrzése során adóhiányt állapít meg, adóbírságot szab ki. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az…