„Vezess”, ha mersz: az „on-site” vezetékek jogi helyzete a naperőművi projektekben

„Vezess”, ha mersz: az „on-site” vezetékek jogi helyzete a naperőművi projektekben A naperőműveket ma már a háztartási méretű kiserőművektől az ipari méretű napelemparkokig sokféle helyszínen és sokféle szereplőnél megtaláljuk, legyen szó akár raktárépületről, gyárépületről, beépítetlen területről vagy lakóházról. A naperőművek iránti növekvő igénynek köszönhetően egyre több olyan elképzelés is napvilágot lát, amely már nem elégszik…

… és mégis „másik”: a cserepótló vétel kedvezménye „házon belüli” ügyleteknél

Amikor költözünk, a gyakorlatban esetenként előfordul, hogy az új otthonunkat ugyanabban az épületben találjuk meg, ahol az eladott lakásunk is volt. Ha ez az épület egy társasház, akkor a „cserepótló vétel” illetékkedvezménye – az egyéb feltételek fennállása esetén – ebben az esetben is tökéletesen alkalmazható lesz. Azonban egészen ritka esetekben az is előfordul, hogy az…

Süss fel Watt… Az építményi jog várható szerepe a naperőművi beruházásokban

A jogalkotó újra be kívánja vezetni a klasszikus magyar magánjog egykori intézményét, az “építményi jogot”. A törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint a jogalkotó ettől az intézkedéstől – többek között – azt várja, hogy könnyebb lesz banki finanszírozást biztosítani a naperőművi beruházásokhoz. Ez egy reális várakozásnak tűnik, azonban merülnek fel olyan nehézségek is, amelyek megnyugtató kezelése további…

Elővásárlási jog “reloaded”: a közlés ereje

Korábban írtunk arról, hogy sok elővásárra jogosult esetén jelentős bizonytalanságot eredményez a vevő számára, ha az eladó – egyébként jogszerűen – nem értesíti a jogosultakat a tervezett ingatlaneladásról (a jogosultak ugyanis a szerződést évek múlva is megtámadhatják), és hogy ezt a helyzetet 2022 májusában miként kísérelte meg rendezni a jogalkotó a mélygarázsok vonatkozásában. (Az említett…

“Garázs” vita: az elővásárlási jog új szabályai

A tavalyi évben váratlanul érte a jogkereső közönséget a Kúria egyik határozata az elővásárlási jog témakörében. Az említett határozat szerint az elővásárlásra jogosultak akár évekkel később is megtámadhatják a lakás- vagy garázsvételünket abban az esetben, ha az elővásárlásra jogosultak nagyon sokan vannak, és erre tekintettel jogszerűen mellőztük az értesítésüket az ingatlanvételünkről. Erről a kúriai határozatról…

Erőmű a háztetőn: kié a napelem?

Nyugat-Európában egészen sok naperőművet üzemeltetnek ún. “rent-a-roof” megoldás keretében. Ennek lényege, hogy a naperőmű tulajdonosa nem a saját tulajdonában álló ingatlanra telepíti a napelemeket, hanem mástól veszi bérbe egy épület tetőfelületét, és arra építi azt a naperőművet, amit aztán a saját tulajdonaként fog üzemeltetni. Magyarországon ez a megoldás nem tekinthető általánosan elterjedtnek, bár hazai példák…

Megszűnt társaságok a tulajdoni lapon: hogyan jegyeztethetjük be a jogutódot?

A 2023. február 1-jén hatályba lépő új ingatlan-nyilvántartási törvény számos örvendetes módosítást tartalmaz a jelenlegi szabályokhoz képest. Példaként említhetjük az elektronikus kapcsolattartás és az automatikus döntéshozatal bevezetését a földhivatali eljárásokban. Ugyanakkor van egy terület, amelyet az új törvény – a jelenlegihez hasonlóan – nem szabályoz, jóllehet a földhivatali gyakorlat közel sem tekinthető egységesnek: a társasági…

Ahonnan nincs visszaút: a földhivatali bejegyzés az új ingatlan-nyilvántartási törvényben

Ingat2023. február 1-je után jól gondoljuk meg, hogy milyen jogot jegyeztetünk be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ekkor hatályba lépő új telekkönyvi kódex alapján ugyanis nem lesz lehetőségünk arra, hogy a bejegyzést követően “meggondoljuk magunkat”, azaz hogy a bejegyzett jogunk alapjául szolgáló szerződést felbontsuk, és az eredeti telekkönyvi állapot visszaállítását kérjük. Jóllehet ez egy lényeges szigorítás a…

Új építésű lakások: ingatlant veszünk vagy ígéretet?

Az “új építésű” ingatlanok manapság nagy népszerűségnek örvendenek. Az “új építésű” ingatlan a “használtnak” nevezett ingatlanhoz képest annyiban sajátos, hogy a vétel időpontjában az “új építésű” ingatlan sok esetben még nem létezik, sőt az is elképzelhető, hogy az építkezés meg sem kezdődött, csupán az építési tervek állnak rendelkezésre. Ezért kérdésként merül fel, hogy amikor “új…