Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka indítványában nem látta kellően indokoltnak az Innovációs és Technológiai Miniszter döntését, amelyben megakadályozta egy hazai székhelyű társaság felvásárlását egy szintén magyarországi székhelyű, külföldi közvetett tulajdonosi struktúrával rendelkező vállalkozás által. A főtanácsnok szerint a stratégiai társaságokkal kapcsolatos bejelentésköteles jogügyletek elbírálásakor meg kell indokolni a valódi és kellően komoly fenyegetés fennállását és a megtagadó határozat annak elhárítására való alkalmasságát.

Az ún. stratégiai társaságokat érintő közvetlen külföldi befektetések minisztériumi bejelentését eredetileg a COVID-19 járvány gazdasági hatásainak enyhítése céljából vezette be a jogalkotó, Európában nem egyedülálló módon. A világjárvány jelentette veszélyhelyzet ugyan megszűnt, azonban hivatkozással az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus hatásaira, a Kormány fenntartotta a bejelentési kötelezettséget, 2022. decemberében pedig további szektorokat vont be a stratégiai jelentőségű ágazat fogalma alá.

Az egyes bejelentésekre adott miniszteri válaszok nem kerülnek közzétételre, ezért egy konkrét ügyben meglehetősen nehéz előre látni, hogy a minisztériumban lefolytatott vizsgálat egy hasonló ügyben milyen döntést, illetve – tiltó döntés esetében – milyen érvek mellett eredményezett. Az irányadó kormányrendelet[1] csupán azt a követelményt támasztja a tiltó döntés indokolásával szemben, hogy az tartalmazza a jogügylettel sértett vagy veszélyeztetett érdek megjelölését, illetve azt, hogy adott esetben a bejelentés a kormányrendelet mely pontjába ütközik. Nem előírás tehát a miniszterrel szemben, hogy a sérült vagy veszélyben lévő érdek megjelölése mellett konkrétan indokolja meg, hogy milyen módon, milyen mértékben sérti vagy veszélyezteti a hivatkozott érdeket a bejelentés tárgyát képező jogügylet, illetve hogy a tranzakció megakadályozása érdekében hozott tiltó határozat valóban alkalmas és szükséges-e a nevezett érdek megóvásához.

Az egykori Innovációs és Technológiai Miniszter szerint egy kő-és kavicsbányászat szempontjából jelentős infrastruktúra tulajdonosának külföldi kézre kerülése sérti a kavics-, homok-és agyagellátáshoz fűződő magyar államérdeket. Erre hivatkozással tagadta meg egy társaság felvásárlását egy szintén magyarországi székhelyű, viszont külföldi tulajdonban álló társaság által. A vevő azonban bírósághoz fordult, álláspontja szerint a miniszteri döntés sérti az Európai Unió szabad tőkemozgásra vonatkozó alapelvi szintű rendelkezéseit.

A miniszter megtagadó határozata ellen indított perben a Fővárosi Törvényszék az Európai Unió Bíróságának (EUB) előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. A törvényszék a testülettől kérte annak értelmezését, hogy összhangban áll-e a tőke szabad mozgása követelményével egy olyan tagállami szabályozás, amely akadályozza a uniós székhelyű társaságokba való olyan közvetlen külföldi befektetéseket, melyeket EU-n kívüli társaságok uniós székhelyű vállalkozásokon keresztül valósítanak meg.

A EUB főtanácsnoka a napokban nyilvánosságra hozott indítványában elismerte, hogy adott esetben szükséges lehet a tagállamok védelme egyes külföldi befektetésekkel szemben. A tagállamok szemszögéből közrendi, illetve közbiztonsági megfontolások által igazolhatónak tekinti a szabad piac korlátozását egy háborús válság okozta bizonytalan időszakban az építőipari anyagok ellátásának biztosítása érdekében. Az általános hivatkozási alap elismerése mellett azonban a főtanácsnok a konkrét ügyben nem látta kellően megalapozottnak a miniszteri vétó indokolását, mivel a tárgyalás során a magyar kormány nem tudott kielégítő indokot megjelölni arra nézve, hogy miért védi a magyar államérdeket a tranzakció megakadályozás, illetve egyáltalán miért fenyegeti a külföldi befektetés a helyi vállalkozások ellátási láncolatát.

A főtanácsnok általános követelményt támaszt a miniszteri átvilágítási határozatokat szabályozó jogszabályokkal szemben. Véleménye szerint nem elegendő az államérdekre történő generikus hivatkozás az egyes határozatokban. A szabályozó normákban indokolási kötelezettséget kell előírni arra vonatkozóan, hogy a konkrét külföldi befektetés milyen fenyegetést jelent az ellátási láncolatra, és adott esetben egy negatív döntés mennyiben alkalmas és szükséges ahhoz, hogy ezt megakadályozza.

A főtanácsnoki indítványban foglaltak azonban még nem tükrözik az Európai Unió Bíróságának végleges álláspontját. Az EUB a továbbiakban az indítvány alapulvételével értelmezi a feltett kérdéseket, amely eredménye köti a Fővárosi Törvényszéket az ítélete meghozatalakor. Az ügy végkimenetele nagymértékben hozzá fog járulni a bejelentések elbírálásának folyamatát övező homály eloszlatásához, mivel a jogbiztonságot és a normavilágosságot előtérbe helyező, konkrét elvárásokat támaszt a miniszteri vétó gyakorlása esetére.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben egy tranzakciót ily módon megakadályozó miniszteri döntés uniós jogot sértőnek minősül, az megnyithatja a tranzakció meghiúsulásából keletkezett károk megtérítése iránti keresetek benyújtásának lehetőségét az eljáró minisztériummal, illetve a Magyar Állammal szemben.

[1] a magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges egyes rendelkezések veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 561/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet

dr. Barta Bettina (bettina.b.barta@pwc.com)

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve  dr. Szimler Gergő (e-mail: gergo.szimler@pwc.com) és dr. Balog Balázs (balazs.balog@pwc.com) ügyvédekhez.