Az Európai Bizottság ambiciózus reformjavaslatot terjesztett elő a tavalyi év végén az online tér fogyasztóbarátabbá és biztonságosabbá tételére. A digitális szolgáltatásokra és digitális piacokra vonatkozó testvérrendeletek hatálya ki fog terjedni a közösségi médiára, az online piacokra és az Európai Unióban működő egyéb online platformokra, tehát a „tech óriások” mellett számos kisebb online szolgáltatóra is.
A digitális tér szolgáltatásainak megbízhatósága mellett a Bizottság a szabályozással az innovációt, a versenyképességet és a hatékonyság növelését tűzte zászlajára. Bár a szabályok szigorúak és számos új adminisztratív terhet rónak az online piac szereplőire (ráadásul a piaci szereplő méretével a terhek arányosan nőnek), a javaslatot a vártnál mégis bizakodóbban fogadta a legtöbb piaci szereplő. Ennek fő oka az, hogy a korlátozások mellett a szabályozás az online piacokat egyben hatékonyabbá is hivatott tenni, annak érdekében, hogy a kereslet és kínálat mindig találkozzon, és a kereslet ne vesszen el az online térben.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat
A már 20 éves, e-kereskedelmről szóló irányelv elfogadása óta a digitális forradalom eddig soha nem tapasztalt méretet öltött. A jelenleg hatályos szabályozás mára elavult, egyre kevésbé tudja tartani a lépést a digitális tér fejlődésével. Ez viszont lehetőséget biztosít az online tér adta szabadsággal való visszaélésekre is. Az online platformok jelentős részben csökkentették a nemzetközi kereskedelem térhódítását sok éven át akadályozó tényezőket – ideértve pl. a nyelvi akadályokat, a kereslet és kínálat közötti földrajzi távolságot – amelyek következtében az unión belüli szabad kereskedelem a maga teljességében sokáig csak papíron érvényesülhetett. Ugyanezen platformokkal azonban vissza is lehet élni, hiszen az illegális tartalmak terjesztésére, jogsértő árucikkek és szolgáltatások online értékesítésére a digitális platformok ugyanúgy alkalmasak..
A rendeletjavaslat számos uniós szintű harmonizált kötelezettséget fog előírni a szolgáltatók számára azok méretével és piaci befolyásával egyenes arányosan. Ilyen új szabályok például:
- kockázatalapú intézkedések előírása a legnagyobb platformok számára;
- kötelezettségek és előírások a jogsértő áruk, szolgáltatások és egyéb tartalmak kiszűrésére;
- szigorú átláthatósági intézkedések előírása;
- tévedésből törölt felhasználói adatok, felhasználói profilok esetén biztosítékok nyújtása az érintett felhasználók számára.
A rendszerszinten is jelentős platformok ellenőrzésére ezen túlmenően egy külön felügyeleti intézményrendszer kerül felállításra, mely tagállami szervekből és az azok által egy közös, uniós szervbe delegált szakértőkből fog állni.
A digitális piacokról szóló rendeletjavaslat
A digitális piacokról szóló rendeletjavaslat szorosan összefügg a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslattal, ugyanis a két jogszabály rendelkezései együttesen, egymást kiegészítve teremtik meg az új szabályozási keretet.
A digitális piacokról szóló rendelet az úgynevezett kapuőr („gatekeeper”) platformokkal foglalkozik, az ilyen kapuőr platformok esetleges piactorzító magatartásmintáinak kiszűrése a célja. A kapuőr platformok olyan nagy forgalmú platformok, amelyek – mint egy kapu – összekötik az üzleti felhasználókat és azok ügyfeleit az online térben. Ilyen kapuőr platformok többek között a keresőoldalak, a közösségi média platformok és a chat felületek is, így a tech óriások szinte kivétel nélkül a rendelet hatálya alá fognak esni. Méretük és népszerűségük miatt az ilyen online platformok jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra. Nem ritka, hogy saját általános szerződési feltételeikre és szabályzataikra hivatkozva ezek a kapuőr platformok mintegy ellenőrző, szűrő funkciókat gyakorolnak az általuk üzemeltetett platformon. Ez a gyakorlat adott esetben lelassíthatja, de extrémebb esetekben akár meg is akadályozhatja, hogy a fogyasztók megtalálják az elképzeléseiknek leginkább megfelelő terméket és szolgáltatást, illetve piactorzító hatással is járhat.
A rendelet a P2B rendeletre épül, implementálva az elmúlt évek olyan uniós szintű versenyjogi gyakorlatának tanulságait, amelyben az online piacok érintettek voltak. A rendeletjavaslat részletesen definiálja a kapuőrök egyes piactorzító magatartásmintáit, és szigorú ellenőrzéseken alapuló végrehajtási mechanizmust biztosít.
A Bizottság célja olyan dinamikus szabályrendszer kidolgozása volt, amely lépést tud tartani a digitális tér egyre gyorsuló fejlődésével. Ennek érdekében a rendeletben lefektetett, a kapuőrök azonosítására szolgáló objektív mennyiségi kritériumrendszer mellett, a Bizottság piaci ellenőrzést követően saját hatáskörben is kapuőrnek nyilváníthat egyes platformokat a definiált mennyiségi feltételrendszertől függetlenül is.
A tárgyalt rendeletekben foglalt kötelezettségek érvényesítését szigorú szankciók fogják elősegíteni, azzal, hogy az alkalmazott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük az elkövetett jogsértéssel. A szankciók keretében az adott magatartásra vonatkozó, valamint átfogó szerkezeti korrekciós előírások alkalmazása is lehetővé válik. A jogsértő vállalatok súlyos, visszatérő jogsértések esetén éves unión belül realizált vagy akár globális árbevételük százalékában kifejezhető bírságokra is számíthatnak.
A digitális szolgáltatásokra és digitális piacokra vonatkozó testvérrendeletek által előirányzott átfogó változásokra valószínűleg nem kell sokat várnunk, hiszen már a jogalkotási csomag tavaly nyáron kezdődő előkészítése is rekordgyorsaságú volt. A Tanács a konzultációk után nyáron elfogadott következtetéseiben azt is hangsúlyozta, hogy a digitális transzformáció kritikus szerepet fog játszani a világjárvány elleni küzdelemben és a Covid-19 válságot követő helyreállításban.
Az is biztos, hogy a rendeletek útján a jogrendszer részévé váló új szabályok és kötelezettségek az érintett piaci szereplők részéről átgondolt felkészülést és konkrét lépések megtételét igénylik, annak érdekében, hogy működésük jogszerűségét a jövőben is biztosítsák.
dr. Bolvári Ferdinánd (e-mail: ferdinand.bolvari@pwc.com)
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) vagy dr. Csenterics András (andras.csenterics@pwc.com) ügyvédekhez.