Abban a megtiszteltetésben lehetett részünk, hogy dr. Straubinger Zsófia kolléganőmmel előadóként részt vehettünk a Stylers Group és a Braining Hub szervezésében megrendezésre kerülő ProTechtor E-commerce Business workshop sorozat „E-commerce Business” szekciójának első rendezvényén. E sorozat célja, hogy a hazai e-commerce iparág üzleti oldali szereplői minél több a munkájuk során gyakorlatban is alkalmazható általános vagy specifikus tudásra tegyenek szert, így az előadásunkban érintett jogi kérdésekről szóló alábbi rövid összefoglaló is ezt a megközelítést tükrözi.

dr. Firniksz Judit, LL.M.  írása

__________

Az online értékesítés problémáit jogi szempontból talán egy vadászatból kölcsönzött képpel írhatjuk le a legtalálóbban, amikor is egy ködös reggelen egy bokrokkal, csalittal benőtt területen nehézkesen előrehaladva próbálunk futóvadra lőni. A jogszabályok sűrű és néha kissé átláthatatlannak tűnő szabályozási rengetegében igyekszünk eligazodni, ahol az olyan immár „klasszikusnak” tekinthető jogterületek, mint a polgári jog, fogyasztóvédelem, adatvédelem, versenyjog mellett az e-kereskedelmet érintő speciális szabályok is felbukkantak. Nem csupán a számos jogterület érintettségéből adódó nehéz „látási viszonyok” nehezítik meg tehát a dolgunkat, hanem az is, hogy maga a célpontunk, a szabályozás tárgya is folyamatos mozgásban van.

A vadászéletből átvett hasonlatnál maradva ugyanakkor nincsen sok idő a célozgatásra, sokszor csak percek, pillanatok állnak rendelkezésre a soron következő döntés meghozatalára. Fontos, hogy a jog ilyen helyzetekben se akadályozza, hanem segítse a versenyben maradást, megadja a lehetséges legnagyobb védelmi szintet, elkerülve azt, hogy végső soron saját magunkat lőjük lábon, vagy csapdába lépjünk.

A gyakorlatban felmerült példák megismerése sokat segíthet annak beazonosításában, melyek azok a tipikus csapdahelyzetek, amelyekkel az e-kereskedelem kapcsán napi gyakorlatunkban visszatérően találkozunk. Ezek súlyos szankciókkal fenyegető hatósági vizsgálat, beavatkozás formájában jelentkezhetnek, vagy ami még gyakoribb, a késve beazonosított jogi problémák miatt olyan nem várt elakadásra kerülhet sor a projektben, amely egyébként könnyen megelőzhető időbeli csúszást és felesleges költségeket generál. Az itt tárgyalt kérdések nem kötődnek kizárólagosan az egyes projektszakaszokhoz, ott mutatjuk be őket, ahol tapasztalataink szerint leggyakoribb az előfordulásuk.

Tervezés

Mielőtt a tervezéshez kezdenénk, indokolt áttekinteni a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásánál milyen jogi kötöttségekkel kell számolnunk, így különösen az adatvagyon felmérése során szükséges átgondolnunk,

• hogyan tudjuk már meglévő adatbázisaink esetén végrehajtani az adatok migrációját, ehhez milyen korábbi szerződéses feltételek kapcsolódnak;
• a CRM adatbázisokban már rendelkezésre álló ügyféladatainkhoz milyen terjedelmű adatvédelmi hozzájárulások kapcsolódnak, összehasonlítva az új adatkezelési célokkal;
• ha mesterséges intelligencián alapuló fejlesztésen vagy az adatbázisaink esetlegesen ilyen célra történő értékesítésében gondolkodunk, akkor milyen adatkezelési műveletek szükségesek az adatok anonimizálására és ehhez milyen dokumentáció kapcsolódik.

Már a partnerek, együttműködők, beszállítók bevonására vonatkozó előzetes tárgyalások, megkeresések, majd az együttműködés feltételeinek véglegesítése során se feledkezzünk meg az üzleti titokra vonatkozó rendelkezésekről és a kartellszabályokról, hiszen

• az üzleti titoknak fogalmi eleme, hogy a titokként történő megtartása érdekében a titok jogosultjának az adott helyzetben általában elvárható magatartást kell tanúsítania, nem elég tehát megkötni a titoktartási nyilatkozatot, ténylegesen is védeni kell az információt, így indokolt legalább jelezni, hogy az átadott információ üzleti titokként kezelendő és érdemes ilyen szempontból is gondosan megválogatni a másolati címzettek körébe tartozó személyeket;
• a kartellszabályok hatálya alá tartozhatnak a versenytársi stratégiai információk közvetítőn keresztül történő megosztását lehetővé tévő alakzatok is;
• a szakmai együttműködésekben résztvevő fejlesztők, IT-cégek esetén ugyan kulcsfontosságú a szakértelem megtartása, azonban ez főszabály szerint nem oldható meg korlátlan „átcsábítási tilalom” (ún. no-poaching klauzulák) révén, mivel versenyjogi szempontból az egymással egyébként termékeik, szolgáltatásaik tekintetében nem versenyző vállalkozások a munkaerő piacán egymás versenytársainak minősülhetnek. Az ugyanazon munkaerőért versenyző munkáltatókra is vonatkoznak tehát a kartellszabályok, és számukra is tilos minden olyan magatartás, amelynek révén kifejezetten vagy akár csak hallgatólagosan is összehangolják tevékenyégüket a munkaerőért folytatott versenyben.

Előkészítés

Az idő kulcstényező: a jogi folyamatok a gazdasági, marketing, fejlesztési és stb. folyamatoktól nem leválaszthatóak. Nincs két egyforma projekt, már a szerződéses tartalom kialakításánál érdemes és indokolt a jogi támogatás bevonása, mert

•  sokszor szinte kizárólag szakmai jellegű ugyan a szakértő közreműködőkkel kötött szerződések mellékleteiben foglalt tartalom, a melléklet (és így például az abban rögzített informatikai biztonsági feltételek) azonban lényeges részét képezi a szerződés tartalmának, így az abban foglalt szakmai tartalomnak egy jogvita esetén kikövetelhető és a bírósági értelmezés próbáját is kiálló jogok és kötelezettségek formáját kell öltenie;
• a honlaphoz, webáruházhoz kapcsolódó ÁSZF-nek a tényleges folyamatokat kell leképeznie, optimális esetben a működésnek és folyamatoknak az ÁSZF készítése során történő jogi megközelítésű áttekintése akár első átfogó tesztként is beilleszthető az előkészítési folyamatokba;
•  a megvalósítás ritkán történik egy lépésben az egyes lépések (például egy alkalmazás fejlesztése, majd üzemeltetése) esetén gyakran jogi szempontból különböző szerződéses elemek dominálnak, így már az előkészítés során érdemes figyelembe venni, hogy a jogi szempontból eltérő jellegű feladatok, tevékenységek eltérő jogi megfogalmazást és garanciarendszert igényelnek.

Megvalósítás

A megvalósítás során előtérbe kerülnek a részletek, így általában megnő a jognyilatkozatok száma és csökken a rendelkezésre álló idő, ezért kiemelt kérdéssé válik, hogy

• bizonyos esetekben van-e elérhető aláíró a cégnél, a pandémia kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy az elektronikus aláírás elengedhetetlen feltétele a jogszerű és ugyanakkor rugalmas piaci működésnek;
• mivel a pandémia időszakában ugrásszerűen megnőtt az e-mailben megküldött jognyilatkozatok (így például a megrendelések, specifikációk, részletfeltételek egyeztetése vagy módosítása) száma, ezek szerepe tisztázott legyen, hogy egy jogvita esetén az e-mailek tartalma ne váljon vitathatóvá.

Üzemeltetés

Egy webáruház üzemeltetése során előtérbe kerülő kérdések közül a pandémiára tekintettel aktualitásként szintén az információáramláshoz kapcsoló problémákat emeljük ki:

• az üzleti megbeszélések többsége online csatornákra terelődött, az udvariassági szempontokon túlmenően már csak az üzleti titokkal, a képmás rögzítésével és a kartellmegítélés alá eső információkkal összefüggésben is indokolt lehet előzetesen rögzíteni a kamerahasználati, rögzítési és információkezelési szabályokat;
• a működés kiterjesztése (így például egy új modul bevezetése során) során legalább két irányba érdemes elgondolkodni. Egyrészt arról, hogy a fejlesztői-szakértői oldalról fennálló szerződések megfelelően lefedik-e változást; másrészt pedig arról, hogy változik-e a fogyasztók/vásárlók irányában nyújtott szolgáltatás lényegi tartalma és erről milyen tájékoztatást kell nyújtani, és mindenekelőtt szükséges-e az ÁSZF-et módosítani;
• az ügyfélszolgálat működésére különböző modellek vannak, van olyan filozófia, amely alapján minél kisebbre kell szorítani az emberi elem jelenlétét az online értékesítési folyamatokban, jelenlegi tapasztalataink alapján azonban úgy látjuk, hogy az ügyfélszolgálat az online értékesítési formák lelke, kulcsszerepe lehet abban, hogy hány hatósági eljárás indul az üzemeltető vállalkozás ellen.

Természetesen az itt leírt problémafelvetés nem teljes körű, a példák csak a jéghegy csúcsát mutatják, a sorozatban 2021. március 25-én sorra kerülő workshop alkalmával az adatról, az e-kereskedelem üzemanyagáról beszélünk részletesebben…