Az Országgyűlés 2022. május 24-én elfogadta az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelmi törvény kiegészítését. A hivatkozott szabályok hatályba lépését követően – 2022. május 25-én 0 órától – a Kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett. A veszélyhelyzet ismételt kihirdetése az elmúlt két évben bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések alkalmazhatóságával kapcsolatban számos kérdést vet fel.

A koronavírus világjárvány kezdete óta többek számára cseng ismerősen a különleges jogrend fogalma. A veszélyhelyzet a magyar alkotmányos fogalomkörben a különleges jogrend egyik esettípusa, egy olyan kivételes, rendkívüli jogi és társadalmi rend, mely bevezetésével felülírja az állami működés egyébként kiforrott jogi és szervezeti szabályait. Ideiglenes bevezetésére rendkívüli természeti, társadalmi jelenségre tekintettel kerülhet sor. A veszélyhelyzet fennállása alatt a végrehajtó hatalom – esetünkben a kormány – rendeletet alkothat, mellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb intézkedéseket hozhat. Ugyanakkor a veszélyhelyzetre tekintettel hozott rendeletek a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik.

Magyarországon 2020. március 11-én lépett életbe a veszélyhelyzeti szabályozás „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása” érdekében. E veszélyhelyzetet legutoljára 2022. június 1-jéig hosszabbította meg az Országgyűlés.

Ebben az időszakban rendeleti úton számos rendkívüli intézkedés került bevezetésre. Ilyen gazdasági célú, vagy közigazgatási intézkedés volt például (i) a stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelének korlátozása; (ii) egyes mezőgazdasági termékek kivitelének korlátozása; (iii) a stratégiai társaságokat érintő ügyletekkel kapcsolatos minisztériumi bejelentési kötelezettség; (iv) lejárt okmányok érvényességének meghosszabbodása; (v) a hitelmoratórium, vagy (vi) a távmunkavégzés újragondolása.

A háborús veszélyhelyzet május 25-i bevezetésével párhuzamosan a Kormány 181/2022. (V. 24.) rendeletével rendelkezett a koronavírus világjárványra tekintettel elrendelt veszélyhelyzet 2022. június 1-i hatállyal történő megszüntetéséről is. Felmerül a kérdés, hogy a 2020. március 11. napja óta fennálló koronavírus világjárványra tekintettel elrendelt veszélyhelyzet alatt hozott rendkívüli intézkedések hatályát hogyan érinti e veszélyhelyzet megszűnése, valamint a háborús veszélyhelyzet elrendelése? Az eddigi intézkedések vajon hatályban maradnak 2022. június 1. után is annak ellenére, hogy a veszélyhelyzet már nem a koronavírusra, hanem a háborúra tekintettel áll fenn, avagy az említett intézkedések hatályukat vesztik?

E kérdésre a választ nagyrészben az egyes, a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása céljából kihirdetett veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek hatálybalépéséről és veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 190/2022. (V. 26.) Korm. rendelet adja meg. E kormányrendelet kimondja, hogy a korábbi veszélyhelyzet ideje alatt a rendeletben tételesen felsorolt – jellegzetesen nem közegészségügyi jellegű – kormányrendeletekkel bevezetett intézkedések a 2022. május 31-én hatályos szövegükkel 2022. június 1. napján újra hatályba lépnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy e rendeletekkel bevezetett intézkedések tulajdonképpen folyamatosan hatályban maradnak. Annak ellenére tehát, hogy a jelenleg fennálló veszélyhelyzet már nem azonos a korábbi veszélyhelyzettel, a korábban a veszélyhelyzetre tekintettel meghozott, főképp gazdasági tárgyú intézkedések a jelenlegi veszélyhelyzeti érában is tovább élnek.

A stratégiai társaságokat érintő ügyletekkel kapcsolatos minisztériumi bejelentési kötelezettség hatályával kapcsolatban is hasonló konklúzióra juthatunk, azonban eltérő levezetéssel. Ennek oka, hogy e szabályozás bevezetésére nem kormányrendelettel, hanem a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényben került sor. Az új veszélyhelyzetre tekintettel a hivatkozott törvény úgy változott elfogadása óta, hogy kikerült belőle a bejelentési kötelezettség fennállásának határidőhöz kötése. Ennek megfelelően a stratégiai társaságok ügyleteihez kapcsolódó bejelentési kötelezettség egészen addig fennáll, ameddig a törvény hatályban marad.

Végezetül megemlítendő, hogy a szintén rendeleti úton bevezetett távmunkaszabályozás „újratöltésére” már nem volt szükség, mivel a korábbi szabályozás június elsejétől bekerült a Munka törvénykönyvébe. De ez már egy másik történet…

dr. Bolvári Ferdinánd ügyvédjelölt, dr. Matits Kornél ügyvéd

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Szűcs László (e-mail: laszlo.szucs@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez.