Fogyasztóvédelmi ügyben hozott döntést az Európai Unió Bírósága a közelmúltban, amelyben azt vizsgálta, hogy egy termék gyártója által vállalt jótállás feltételeiről a termék internetes forgalmazója köteles-e tájékoztatást adni, ha igen, akkor milyen tartalommal. A Bíróság döntésében egy olyan előremutató megközelítést alkalmazott, amely egyensúlyt törekszik teremteni a fogyasztóvédelmi szempontok és a vállalkozások versenyképessége között.

Az Európai Unió Bíróságának döntése alapjául szolgáló kérdéseket egy német bíróság terjesztette elő, az előtte versenytárs piaci szereplők között felmerült jogvitában. A vonatkozó ügyben az alperes vállalkozás (a forgalmazó) egy online értékesítési platformon kínálta eladásra a svájci Victorinox gyártó zsebkését. Az ajánlatot bemutató oldal nem tartalmazott jótállásra vonatkozó információt, csak egy onnan külön linken keresztül elérhető információs lapon volt olvasható egy rövid (a gyártó által szerkesztett) tájékoztatás a gyártó által a termékre vállalt jótállásról.

A felperes – egy versenytárs kereskedő – úgy vélte, hogy az alperes nem szolgáltatott elegendő információt a késgyártó által nyújtott jótállásról, és ebből az okból keresetben kérte az alperes kötelezését az olyan ajánlatok megszüntetésére, amelyek nem hívják fel a fogyasztó figyelmét a törvényes jogaira és arra a tényre, hogy a gyártói jótállás nem korlátozza ezeket a jogokat, továbbá nem határozzák meg a jótállás területi hatályát.

A jogvita eldöntésének érdekében a német bíróság a jótállásról való tájékoztatásra vonatkozó uniós jog értelmezését kérte az Európai Unió Bíróságától.

Első körben a Bíróság azt vizsgálta, hogy a gyártói jótállás puszta megléte már önmagában kiváltja-e a forgalmazó kötelezettségét arra vonatkozólag, hogy ne csak a saját, de a gyártó által vállalt jótállás feltételeiről is tájékoztassa a fogyasztót, vagy erre a forgalmazó csak meghatározott körülmények fennállása esetén köteles?

A Bíróság a döntése szerint az értelmezett rendelkezések fő célja a fogyasztó védelmének biztosítása, ennek elérése érdekében pedig a forgalmazónak nemcsak a saját, hanem adott esetben a gyártó által nyújtott jótállásról is tájékoztatnia kell a fogyasztót. A döntésének meghozatalakor ugyanakkor figyelembe vette, hogy az ilyen információk szolgáltatására vonatkozó feltétlen, minden körülmények között fennálló kötelezettség aránytalan lenne: arra kényszerítené ugyanis a kereskedőket, hogy jelentős mennyiségű munkát végezzenek az ilyen jótállásra vonatkozó információk összegyűjtése és naprakészen tartása érdekében, holott e kereskedők nem szükségszerűen állnak közvetlen szerződéses kapcsolatban a gyártókkal.

A Bíróság szerint a forgalmazó csak akkor köteles a gyártó által nyújtott jótállásról is tájékoztatni a fogyasztót, ha a fogyasztónak jogos érdeke fűződik e tájékoztatás megismeréséhez avégett, hogy eldönthesse: kíván-e szerződést kötni a kereskedővel, vagy sem. A jogos érdek megállapítása az adott helyzet egyedi mérlegelése körében állapítható meg, de a Bíróság kimondta, hogy el kell ismerni az ilyen jogos érdek fennállását, amennyiben a kereskedő a gyártó által nyújtott jótállást ajánlatának központi vagy döntő elemévé teszi.

Így például, ha a kereskedő kifejezetten felhívja a fogyasztó figyelmét a gyártói jótállás meglétére annak érdekében, hogy ezzel az eladást ösztönözze, és ezáltal javítsa ajánlatának a versenytársai ajánlataival szembeni versenyképességét és vonzerejét, akkor fennáll a tájékoztatási kötelezettség. Ilyen esetekben a tájékoztatási kötelezettség nem tekinthető aránytalan tehernek a kereskedő számára, mivel a kereskedő az ügy teljes ismeretében maga dönti el, hogy felhívja a fogyasztó figyelmét a jótállásra, mivel a kereskedő ebből versenyelőnyre kíván szert tenni.

A Bíróság vizsgálta azt is, hogy a kereskedőnek pontosan miről kell tájékoztatnia a fogyasztót a gyártói jótállás vonatkozásában. Rögzítette: amennyiben a kereskedőnek a fentiek alapján felmerül a tájékoztatási kötelezettsége, úgy a jótállás valamennyi feltételtét közölni kell a fogyasztóval. Az ilyen információk magukban foglalják többek közt például a jótállás tartalmát, az igénybevételének feltételeit, különösen az időtartamát és területi hatályát, valamint a jótállásra kötelezett nevét és címét is.

A döntéssel az Európai Unió Bírósága az internetes termékértékesítés jogszerűségének biztosításához újabb támpontot adott a kereskedőknek. Különös jelentőséggel bír az a tény, hogy a Bíróság kimondta, hogy a jogszerű eljárás körében nem írható elő olyan szintű tájékoztatási kötelezettség, ami – főleg a kisebb vállalkozásokat figyelembe véve – a kereskedők működésére nézve aránytalan terhet jelentene.

dr. Lebocz Noémi (noemi.lebocz@pwc.com) és dr. Farkas Márton (marton.farkas@pwc.com) ügyvédjelöltek

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez vagy dr.Csenterics András (e-mail: andras.csenterics@pwc.com) ügyvédhez