A csődeljárás alapvető célja, hogy az adós cégeknek megoldást kínáljon fizetésképtelenségi helyzetük megoldására a hitelezőikkel való egyezségkötés útján. Ha az adott cégnél az adóhatóság adókülönbözetet állapított meg, szankciót alkalmazott, az adóhatóság számára is nyitva áll az út, hogy hitelezőként részt vegyen az egyeztetés folyamatában: így minden fél számára kölcsönösen előnyös megoldás születhet a tartozás rendezésére.
Hitelező akkor lehet az adóhatóság a csődeljárásban, ha az adós céggel szemben véglegessé vált és végrehajtható hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, lejárt pénzkövetelése van. Így például, ha véglegessé vált határozatában adókülönbözetet, adóhiányt állapított meg az adózónál, illetve adóbírságot alkalmazott. A hitelezőként való bejelentkezés lehetősége akkor sem kizárt, ha az ilyen pénzkövetelése vitatott – azaz például peres eljárás van folyamatban a felülvizsgálata iránt.
Hozzátesszük: ha az adott cégnek az adóhatóság az egyetlen hitelezője, és ilyen körülmények között került veszélybe fizetőképessége, csődeljárás helyett indokoltabb fizetési kedvezmény iránti kérelmet benyújtania az adóhatósághoz.
Ha az adós kérelmére a bíróság elrendeli a csődeljárást, az elrendelésről szóló végzés tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy a követeléseiket a végzés közzétételéttől számított 30 napon belül jelentsék be. Az adósnak továbbá az ismert hitelezőit – így adott esetben az adóhatóságot is – közvetlenül is értesítenie kell és fel kell hívnia őket a követeléseik bejelentésére.
A közvetlen értesítés igazolható módon való megtételének jelentősége van: ha az adós eleget tesz ezen kötelezettségének, ennek ellenére a vele szemben követeléssel rendelkező fél mégsem jelentkezik be a harmincnapos határidőn belül, és a csődeljárásban létrejön a bíróság által jóváhagyott csődegyezség, úgy a követelés jogosultja többé nem érvényesítheti követelését az adóssal szemben. Ha azonban az adós elmulasztja a közvetlen értesítést, a hitelezőnek a követelés érvényesítésére akkor is fennmarad a joga, ha nem vett részt a csődeljárásban hitelezőként.
A bejelentett követeléseket a vagyonfelügyelő különböző kategóriákban veszi nyilvántartásba – így például külön az elismert vagy nem vitatott, és külön a vitatott követeléseket. Lényeges, hogy ez nem kielégítési sorrendet jelent – a nyilvántartásba vételi kategóriáknak az egyezségi tárgyalás lebonyolítása és a szavazás szempontjából van jelentősége. Így például a vitatott követelések jogosultja nem rendelkezik szavazati joggal az egyezségi tárgyaláson. A vitatott, így pl. a peresített adóhatósági követelések vonatkozásában az adós cégnek továbbá tartalékot is kell képeznie.
Az egyeztetés platformja a csődeljárásban az egyezségi tárgyalás, melyre minden nyilvántartásba vett hitelező meghívásra kerül. Ez az a keret, ahol az adós cégnek lehetősége van megállapodni a hitelezőivel, közösen tudnak dönteni az adós cég sorsáról. Megállapodhatnak a felek különösen az adós tartozása rendezésének feltételeiről, így például engedményekről és fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről, vagy bármiről, amit az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak. Mindezek az adóhatóság követelésére is igazak, azaz a magánjogi és a közjogi jellegű követelések hasonló megítélés alá esnek az eljárásban. A hitelezők szavazással döntenek az egyezségi javaslat elfogadásáról. Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől – a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt – a szavazatok többségét külön-külön megkapta.
Az egyezség jelentősége abban is áll, hogy ha megkötésre került, azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt; valamint azokra a hitelezőkre is kiterjed, akiknek a vitatott követelésére tartalékot kellett képezni.
A csődeljárásban való egyezségkötés csak egy az adózók számára nyitva álló lehetőségek közül, hogy az adóhatósággal szembeni kötelezettségüket olyan feltételek szerint rendezzék, ami mindkét fél számára megfelelő, és mindkét fél érdekeivel párhuzamba állítható. Lényeges eszköz ugyanakkor, ami megmutatja, hogy még akkor sem „késő” adott esetben, ha az adóst fizetésképtelenséghez közeli helyzet fenyegeti.
Lebocz Noémi ügyvédjelölt (noemi.lebocz@pwc.com)
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) és dr. Szimler Gergő (e-mail: gergo.szimler@pwc.com) ügyvédekhez.