Várszegi Zoltán és Balog Balázs ügyvéd kollégáink a héten egy adóügyi előzetes döntéshozatali eljárás tárgyalásán képviselték ügyfelünket az Európai Unió Bíróságán. A luxembourgi székhelyű bíróság tárgyalásán a kapcsolódó vizsgálatok megállapításainak és bizonyítékainak felhasználásával kapcsolatos magyar adóhatósági és bírósági gyakorlat több aspektusa került nagyító alá, köztük az eltérő minősítés tilalma és a bizonyítékok rendelkezésre bocsátásának mértéke.

Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező Fővárosi Közigazgatási Munkaügyi Bíróság előterjesztésére az Európai Unió Bíróságának arról kell állást foglalnia, hogy mennyiben összeegyeztethető az uniós joggal a magyar adóhatóság e kérdésekben követett gyakorlata.

A magyar adóhatóságok ugyanis rendszerint adótitokra hivatkozással megtagadják a kapcsolódó vizsgálatok anyagainak rendelkezésre bocsátását, továbbá az adóeljárási jogszabályok egy rendelkezésére, valamint a határozatok jogerejére hivatkozással elzárkóznak a korábban hozott határozatokban megállapított minősítések felülvizsgálatától. Mind a korábbi adózás rendjéről szóló törvény, mind a jelenleg hatályos adóigazgatási eljárásról szóló törvény tartalmazza az eltérő minősítés tilalmára vonatkozó szabályt: az adókötelezettséget érintő jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.

Azaz az adóhatóságok hivatalból alkalmaznak a későbbi adóellenőrzéssel érintett adózóval szemben olyan megállapításokat, amelyek egy olyan korábbi eljárásban keletkeztek, ahol az adózó ügyféljogokkal nem rendelkezett. A kúriai gyakorlat alapján pedig sem az adóhatóságok, sem az adóperben eljáró bíróságok nem minősíthetik eltérően a már minősített jogviszonyt, akkor sem, ha a későbbi ellenőrzéssel érintett adózó részletes bizonyítást ajánl fel és alapos jogi érvelést terjeszt elő a korábbi minősítéssel szemben.

A Kúria egyes eseti döntéseiben elvi gondolatként megfogalmazta, hogy a felülellenőrzés alkalmazásával a korábbi eljárás újra megnyitható és a korábbi esetleges téves minősítés korrigálható. Ez a megközelítés azonban teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a felülellenőrzés sajátosságait. Egyrészt objektíve lehetetlenné válik a felülellenőrzés abban az esetben, ha a korábbi ellenőrzéssel érintett adóalany időközben jogutód nélkül megszűnt, meghalt vagy legalábbis fantomcég státuszába került, azaz nincs olyan jogalany, akivel szemben a felülellenőrzést le lehetne folytani. Másrészt a felülellenőrzés elrendelése az adóhatóság vezetőjének diszkrecionális döntésétől függ, azaz nincs semmilyen jogi kötelezettség annak elrendelésére és lefolytatására. Ennek következményeként pedig a későbbi ellenőrzéssel érintett adózó terhére esik a korábbi téves minősítés, amely például az ÁFA-levonási jog gyakorlásának megtagadásához, illetve az adózó bírsággal sújtásához vezethet.

A kapcsolódó vizsgálatokkal kapcsolatban rendszerint felmerülő másik gyakorlati probléma még általánosabban jelentkezik, függetlenül attól, hogy ugyanazon jogviszony minősítésével vagy annál általánosabb megállapításokról van szó. Az adóhatóságok a kapcsolódó vizsgálatokkal kapcsolatos bizonyítékokat (jegyzőkönyvet, határozatot, azok alapját képező bizonyítékokat) rendszerint nem bocsátják az adózó rendelkezésére, az adózó így nem tudja ellenőrizni az adóhatóság állításait és az esetleges mentő körülményeket sem ismerheti meg az adóhatóság által felhasznált iratokból.

A fentiekre tekintettel az irodánk által ellátott egyik adóperben, részletes uniós jogi és uniós bírósági esetjoggal alátámasztott előzetes döntéshozatali indítványt terjesztettünk elő az ügyben eljáró magyar közigazgatási bírósághoz.

Az előterjesztő magyar bíróság álláspontja szerint ez a gyakorlat sértheti a védelemhez való jog uniós alapelvét, valamint az Alapjogi Charta tisztességes eljárásra vonatkozó rendelkezését, ezért útmutatást vár az uniós jog egységes és hatékony érvényesüléséért felelős bírói fórumtól.

Az írásbeli észrevételek benyújtását és az érdekelteknek történő megküldését követően indítványoztuk tárgyalás tartását, amely indítványunknak Európai Unió Bírósága helyt adott.

Az Európai Unió Bíróságának a tárgyalás előkészítése során feltett kérdései alapján felszólalásában Balog Balázs ügyvéd kollegánk részletesen bemutatta a kérdésekkel érintett kúriai és adóhatósági gyakorlatot, annak összefüggéseit, majd a további felszólalásokat követően részletesen válaszolt a főtanácsnok és a Regan bíró által vezetett ötödik bírói tanács alapüggyel és magyar adóhatósági gyakorlattal kapcsolatos kérdéseire.

Bobek főtanácsnok várhatóan júniusban terjeszti elő indítványát, amelyet követően néhány hónapon belül a bírósági ítélet is várható. Reményeink szerint az uniós bíróság jogértelmezése alapján új alapokra helyeződik a magyar adóhatóságok gyakorlata a fenti kérdések tekintetében.

A szerdai tárgyalás irodánk hetedik olyan peres ügye, amely az Európai Unió Bírósága elé került. Irodánk széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik az uniós jog és az uniós bírósági esetjog alkalmazása, előzetes döntéshozatali indítványok előterjesztése és az Európai Unió Bírósága előtti írásbeli és szóbeli képviselet területén.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon dr. Várszegi Zoltán (e-mail: zoltan.varszegi@pwc.com), dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) vagy dr. Balog Balázs (e-mail: balazs.balog@pwc.com) ügyvédekhez.