2020. április 1-jétől új illetékességi szabályok határozzák meg azt, hogy melyik közigazgatási bíróság előtt kell közigazgatási jogvitába bocsátkoznunk, ha sérelmesnek tartunk egy közigazgatási hatósági döntést és ezért bírósághoz fordulunk. Az új szabályok hatályba lépését követően azonban nagyon hamar felmerült egy fontos praktikus kérdés, amelyet a Kúria egyes tanácsai eltérően ítéltek meg. Nem volt egyértelmű ugyanis, hogy hol kell pereskedni, ha a vitatott döntést hozó közigazgatási szerv illetékessége az ország egész területére kiterjed. Erre tekintettel a Kúria elnöke kezdeményezte az egységes joggyakorlat kialakítását biztosító ún. jogegységi eljárás lefolytatását.

Magyarországon jelenleg nyolc kiemelt törvényszék jár el közigazgatási bíróságként is. A legtöbb kiemelt törvényszék illetékességi területe három megyére terjed ki, de van olyan is, amelynek két megyére, illetve a Fővárosi Törvényszéknek csak Budapestre. (Így például a Szegedi Törvényszék illetékessége közigazgatási peres ügyekben Csongrád-Csanád megyén túl Bács-Kiskun megye és Békés megye területére is kiterjed.)

Korábban (2020. április 1. előtt) főszabály szerint közigazgatási jogvita esetében annak a bíróságnak kellett eljárnia, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási tevékenység megvalósult, vagyis ahol a sérelmezett közigazgatási döntést meghozták. Ha viszont ez a döntés többfokú eljárásban született, akkor az elsőfokú közigazgatási szerv helyét kellett figyelembe venni.

Ez azt jelentette, hogy ha például egy budapesti székhelyű cég Szerbiából importált termékeket és ezzel kapcsolatos vámügyben elsőfokon a NAV Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatósága járt el, másodfokon pedig a végleges határozatot az országos illetékességgel rendelkező, budapesti székhelyű Fellebbviteli Igazgatóság Debrecenben található Észak-alföldi Hatósági Főosztálya hozta meg, akkor a közigazgatási jogvita elbírálására a Szegedi Törvényszék volt jogosult.

Az új szabályozás részben más alapokra helyezte az illetékesség megállapításának logikáját, a jogalkotói indokolás szerint az egyenletesebb ügyelosztás és így a közigazgatási bíróságok egyenletesebb terhelése céljából.

A választ arra a kérdésre, hogy melyik bíróság előtt kell pereskednünk, egy többlépcsős vizsgálat alapján találjuk meg.

Első lépcső – kizárólagos illetékesség

Első lépésként azt kell megnéznünk, hogy a közigazgatási perrendtartás vagy bármely más törvény megállapít-e ún. kizárólagos illetékességet, azaz meghatároz-e egy olyan bíróságot, amelyen kívül más bíróság előtt nem pereskedhetünk. A közigazgatási perrendtartás leszögezi, hogy néhány speciális ügytípus és közigazgatási szerv esetében továbbra is csak a Fővárosi Törvényszék előtt folyhat a közigazgatási per, így például azokban az esetekben amikor a vitatott közigazgatási döntést az Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vagy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal hozta.

Ezt követően a különös illetékességeket kell sorra vennünk. Elsőként azt kell megvizsgálni, hogy valamilyen ingatlan vagy tevékenység gyakorlásával kapcsolatos a jogvita vagy sem.

Második lépcső – a közigazgatási jogvita tárgya ingatlan vagy tevékenység

Ha a közigazgatási jogvita tárgya ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony, akkor az ingatlan fekvése határozza meg az eljáró bíróságot (így pl. egy szekszárdi ingatlannal kapcsolatos földhivatali döntéssel szemben a Pécsi Törvényszékhez kell fordulunk).

Ha a közigazgatási jogvita tárgya tevékenység bejelentése vagy engedélyezése, ilyenkor a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye található (így pl. ha egy Győr-Moson-Sopron megyei településen szeretnénk gyárat építeni és vitatjuk a környezetvédelmi hatóság döntését, akkor a Győri Törvényszékhez kell fordulunk).

Harmadik lépcső – több, mint egy megyére kiterjedő illetékességű közigazgatási szerv

Az alapvető újítást és a Kúria előtt jelentkező problémát is a következő lépcső jelentette. Ha az ügy nem sorolható a korábbi kategóriákba és a vitatott végleges döntést több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv hozta, akkor a felperes lakóhelye, tartózkodási helye és székhelye szerinti közigazgatási bíróságon kell lefolytatni a pert.

Negyedik lépcső – általános illetékességi ok (korábbi főszabály)

Csak ezt követően érvényesül a már ismertetett korábbi főszabály, azaz, ha egyik előző eset sem áll fenn, akkor a jogvita elbírálására az a bíróság jogosult, amelynek illetékességi területén a vitatott közigazgatási cselekmény, többfokú eljárásban megvalósított cselekmény esetén az elsőfokú közigazgatási cselekmény, megvalósult.

A Kúria 2/2020 közigazgatási jogegységi határozata

Abban egyöntetű volt a joggyakorlat, hogy a harmadik lépcső vizsgálatakor a végleges, perrel támadható döntést hozó közigazgatási szervet kell vizsgálni, azaz kétfokú közigazgatási eljárás esetében a másodfokú közigazgatási szerv illetékeségét kell vizsgálni.

A gyakorlatban az okozta a problémát, hogy a bíróságok nem egységesen állapították meg az illetékes bíróságot az első két lépcsővel érintett körbe nem tartozó országos illetékességű közigazgatási szervek esetében: a gyakorlat megosztottá vált a harmadik vagy a negyedik lépcső között. Azaz a kérdés az volt, hogy a „több mint egy megyére kiterjedő” kitételt

a) megszorítóan kettő vagy több megyére, de nem az ország egész területére vonatkozónak kell értelmezni, vagy

b) kiterjesztően ebbe a kategóriába kell vonni az országos illetékességű szerveket is.

A Kúria friss jogegységi határozata az Alaptörvény, számos közigazgatási jogszabály és az új illetékességi szabályokat beiktató törvény jogalkotói indokolása alapján az utóbbi értelmezés javára döntötte el a kérdést. Ennek megfelelően, ha az általunk sérelmezett, közigazgatási perrel támadható végleges döntést olyan országos illetékességű közigazgatási szerv hozta meg, amelyre nem vonatkozik a fenti első vagy a második lépcső, akkor a közigazgatási pert a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye szerint illetékes közigazgatási bíróságon kell lefolytatni. Tehát a fenti példa szerinti Szerbiából importált terméket érintő ügyünkben idén április után hozott vámhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során már nem a Szegedi Törvényszék, hanem a Fővárosi Törvényszék jogosult eljárni.

Ugyanakkor, ha például egy budapesti székhelyű cég veszprémi fióktelepével kapcsolatos harmadik lépcső szerinti kategóriába tartozó közigazgatási ügyet peresítünk, nem a fióktelephez közelebb eső Veszprémi, hanem a Fővárosi Törvényszék fog eljárni.

A gyakorlatban egyébként az látható, hogy a közigazgatási szervek a döntéseik jogorvoslati tájékoztató részében is még gyakran a negyedik lépcső szerint tájékoztatják az ügyfeleket arról, hogy közigazgatási per indítása esetén melyik bírósághoz kell fordulni. Az Alkotmánybíróság és a Kúria gyakorlata alapján elviekben az ügyfelet nem érheti hátrány abból, ha a közigazgatási hatóság rosszul tájékoztatta erről az ügyfelet. Példánknál maradva, ha a másodfokú vámszerv a határozatában a Szegedi Törvényszéket jelöli meg eljáró bíróságként és mi e bíróságnak címezve nyújtjuk be a keresetlevelünket, a Szegedi Törvényszék átteszi az ügyünket a Fővárosi Törvényszékhez. Ugyanakkor a jogi képviselőkkel (ügyvédekkel, jogtanácsosokkal) szemben fokozatosan szigorodó kúriai gyakorlat alapján célszerű körültekintően megvizsgálni a jogorvoslati tájékoztatóban foglaltakat és amennyiben szükséges, felülbírálni azt.

Konklúzió

Az új illetékességi szabályok és a Kúria jogegységi határozata következtében így kevesebb esetben fordulhat elő az, hogy a jövőben az ország másik végébe, vagy legalábbis egy, a lakóhelyünktől, cégünk székhelyétől távollévő törvényszékre kell járnunk pereskedni, ha egy közigazgatási döntést vagy egyéb közigazgatási cselekményt sérelmesnek találunk. Ugyanakkor az új szabályozás miatt fokozott körültekintéssel kell kezelnünk a közigazgatási hatóságok közigazgatási perre vonatkozó jogorvoslati kioktatását.

dr. Balog Balázs, ügyvéd (e-mail: balazs.balog@pwc.com)

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Várszegi Zoltán (e-mail: zoltan.varszegi@pwc.com), dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) és dr. Balog Balázs (e-mail: balazs.balog@pwc.com) ügyvédekhez.