Múlt héten az egyik népszerű reggeli rádióműsorban merült fel, hogy vajon létezik-e jogi szabályozás arra az esetre, ha az április végén elszabadult kínai űrrakéta kárt okoz például a Nemzetközi Űrállomásban, egy műholdban, vagy arra, ha a Földre visszatérő darabjai esnek a kertünkbe, ne adj Isten a fejünkre. Örömmel jelentjük, hogy a vonatkozó jogi szabályozás létezik! Blogbejegyzésünkben bemutatjuk a felmerült kérdésekkel kapcsolatos főbb rendelkezéseket.

Néhány napja nagyobb sajtóvisszhangot keltett, hogy Kína a világűrbe juttatta a Mennyei Harmónia elnevezésű leendő űrállomásának főmodulját a Hosszú Menetelés 5B nevű, 30 méter hosszú, 21 tonnás rakétával. A számításokba azonban hiba csúszott, a rakéta a főmodul leválását követően irányíthatatlanná vált és elkezdett a Föld felé zuhanni, így nem lehetett kontrollálni, hogy hol csapódjanak be annak Földre visszatérő, de a légkörben teljesen meg nem semmisülő darabjai.

A Kínai Űrügynökség tájékoztatása szerint a kínai rakéta zuhanást „túlélt” darabjai közép-európai idő szerint május 9-én hajnalban az Indiai-óceánba csapódtak. A becsapódásból eredő személyi sérülésről, kárról eddig nem érkezett híradás.

Mindazonáltal számtalan kérdés merült fel az esettel kapcsolatban, amíg arra vártunk, hogy végéhez érjen a földfelszín felé tartó „hosszú menetelés”. Többen felszólaltak a kínai űrprogrammal kapcsolatban, szakértők számolgatták a lehetséges becsapódási helyszíneket és az egyik népszerű reggeli rádióműsorban előtérbe kerültek a jogi felelősségre vonatkozó kérdések is.

Alább ismertetjük a vonatkozó jogi szabályozás néhány fontosabb rendelkezését.

Nemzetközi űrjogi szabályozás

A nemzetközi űrjogot 4+1 nemzetközi szerződés szabályozza. Közülük a legismertebb az 1967-ben aláírt keretjellegű Világűrszerződés, melyhez a legnagyobb űrhatalmak, így az USA, Oroszország és Kína is csatlakozott. További jelentős egyezmények az 1968-as Mentési Megállapodás, az 1972-es Felelősségi Egyezmény, valamint az 1974-es Regisztrációs Egyezmény. Megemlítendő még a Hold Egyezmény is, melyet azonban az űrhatalmak nem írtak alá.

Általános felelősségi szabályok

A Világűrszerződés szerint a részes államok nemzetközi felelősséggel tartoznak a világűrben folytatott nemzeti tevékenységekért, függetlenül attól, hogy az adott tevékenységet kormányzati vagy nem kormányzati szervek végzik.

Az egyezmény alapján azon állam, amelynek a területéről valamely objektumot a világűrbe felbocsátanak, felelősséggel tartozik azokért a károkért, amelyeket ezen objektum vagy annak alkatrészei más államnak, természetes vagy jogi személyek okoznak a Földön, a légtérben vagy a világűrben.

Azaz a fenti általános szabályok értelmében a kínai rakéta esetében Kína tartozik felelősséggel az esetlegesen okozott károkért.

Mi a szabály, ha a Nemzetközi Űrállomásban, egy műholdban, vagy a rádiós műsorvezető fűnyírójában következik be kár?

Kezdjük talán a Nemzetközi Űrállomással és a műholddal, tekintettel arra, hogy ezekre az űrobjektumokra károkozás szempontjából azonos szabályozás vonatkozik.

A Felelősségi Egyezmény alapján abban az esetben, ha valamely felbocsátó állam űrobjektumában, illetőleg ennek az űrobjektumnak a fedélzetén levő személyekben vagy javakban egy másik felbocsátó állam űrobjektuma kárt okoz, a károkozót akkor terheli felelősség, ha a kár saját hibájából, vagy olyan személy hibájából következett be, akiért egyébként felelősséggel tartozik.

A kínai rakéta Nemzetközi Űrállomással, vagy egy műholddal történő ütközése esetén jó eséllyel megállapítható lett volna a kínai oldalon elkövetett hiba és így a kínai állam felelőssége, azaz a rakéta által okozott kárt meg kellett volna téríteni a károsultak részére.

Jó hír az említett reggeli rádióműsor készítőinek, hogy a műsorban felmerült esetkör, azaz a műsorvezető fűnyírója és az abban kárt okozó űrhulladék még egyértelműbb jogi megítélés alá esik.

A Felelősségi Egyezmény kimondja ugyanis, hogy a felbocsátó állam teljes mértékben felelős, hogy kártalanítást fizessen azokért a károkért, amelyeket az űrobjektum a Föld felszínén (tehát akár az ott tartózkodó személyek, akár vagyontárgyak épségében), vagy repülésben levő légijárműben (pl. egy utasszállító repülőben) okozott.

Tekintettel arra, hogy a rádiós műsorban emlegetett velencei kert és az abban működő fűnyíró kétségkívül a Föld felszínén helyezkedne el, a műsorvezető a teljes őt ért kárt érvényesíthetné a kínai állammal szemben. Ehhez csak annyit kellene tennie, hogy kezdeményezi, hogy Magyarország érvényesítse kártalanítási igényét Kínával szemben a Felelősségi Egyezmény rendelkezési alapján. A kínai állam ilyen esetben csak olyan mértékben mentesülne a felelősség alól, amennyiben bizonyítaná, hogy a kár részben vagy egészben Magyarország, vagy a rádiós műsorvezető súlyos gondatlanságából, szándékos károkozásából, vagy mulasztásából ered.

Határ a csillagos ég?

A fenti felelősségi alakzatok hallatán okkal merülhet fel a kérdés, hogy mégis mekkora összegű kártalanítást kérhetnének az érintettek a kínai államtól. Határ a csillagos ég? A szabályozás alapján nem. A Felelősségi Egyezmény szerint a kártalanítás összegét úgy szükséges meghatározni, hogy az olyan helyzetbe hozza a károsultat, mintha a kár nem következett volna be.

Megtarthatjuk-e a kertünkbe hullott űrrakétát?

A Világűrszerződés ezt a kérdést is szabályozza, amikor kimondja, hogy a felbocsátott objektumok és alkatrészeik tulajdonjogát nem érinti az, hogy a világűrben vagy a Földön vannak, netán visszatértek-e. Így hát kijelenthető, hogy nem tarthatjuk meg a kertünkbe hullott űrrakétát, sőt a Világűrszerződés, valamint a Mentési Megállapodás alapján a találót, illetve a találó államot visszaszolgáltatási kötelezettség terheli.

dr. Takács Enikő Dominika, dr. Bernáth Lajos

Amennyiben a fentiekkel, vagy kártérítési, kártalanítási ügyekkel, peres képviselettel  kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon irodánk szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Bernáth Lajos (e‑mail: lajos.bernath@pwc.com) vagy dr. Kelemen Dániel (e‑mail: daniel.kelemen@pwc.com) ügyvédekhez.