Az önvezető autók biztosítása olyan téma, mely egyszerre okoz fejtörést fejlesztőknek, biztosítóknak és a jogalkotónak egyaránt, hiszen ha már elkészült a mesterséges intelligencia, akkor a működtetését biztosítani is kell. Ezeknek a kérdéseknek ráadásul a fókusza is kettős. Egyrészt már most elő kell írni, hogy milyen biztosítással/biztosításokkal rendelkezzen egy fejlesztő, amikor pl. önvezető autójával közúti teszteket szeretne végezni. Másrészt a jövőben kormánykerék és vezető híján értelmét veszítheti a jelenlegi kötelező biztosítási konstrukció, melynek reformja így elkerülhetetlennek látszik. Sorozatunk első részében az aktuális, fejlesztőkre vonatkozó kérdéseket villantjuk fel.
A gépjárművek biztosítása azok jelentős elterjedése óta két biztosítási konstrukción, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításon (KGFB) és az ún. casco biztosításon nyugszik. Sokan azt gondolnánk, hogy ezek a biztosítási kötvények kizárólag hagyományos közúti forgalomban vezetett autókra vonatkoznak. Elsőre úgy tűnik, hogy a jogalkotó is így gondolta, hiszen a fejlesztési célú járművekre irányadó szabályozást tartalmazó 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet korábbi rendelkezése szerint „a tesztelés teljes idejére kötelező a teljes körű felelősségbiztosítás megléte”. Az előírás alapján azt gondolhattuk volna, hogy a rendelet valamilyen, a KGFB-n túlmutató kötelezettséget teremtett a fejlesztőkre nézve. Gyakorlati problémaként merült fel azonban, hogy ilyen jellegű szakmai felelősségbiztosítási termék eddig a biztosítási piacon nem volt elérhető.
A problémákat észlelve a jogalkotó átvágta a gordiuszi csomót. A rendelet 2018. decemberi módosítása óta ugyanis a fejlesztési célú járművekre is csak a KGFB megkötése szükséges. Ez a megoldás bár kétségtelenül egyszerű, de nem biztos, hogy nagyszerű is. Kérdéses, hogy az alapvetően eltérő tevékenységekre kialakított KGFB alkalmas-e az autonóm jármű-tesztek biztosítására. Ezen a területen ugyanis a hagyományos jármű-tesztekkel ellentétben elsődlegesen nem műszaki megoldások, hanem egy összetett mesterséges intelligenciával bíró szoftver tesztelése zajlik. Szintén gyakorlati kérdés, hogy a fejlesztési célú járműre vonatkozó biztosítás megkötésekor vajon terheli-e részletes tájékoztatási kötelezettség a fejlesztőt a biztosító irányába az érintett tevékenység és tesztelt szoftver tekintetében – hiszen végső soron nem ezek képezik a biztosítás tárgyát, ámde szignifikánsan érintik a biztosítási kockázatot? A fejlesztési tevékenység fokozott kockázatára, illetve a gépjárműre ilyenkor felszerelt nagy értékű szenzorokra tekintettel ez a bővített, akár rendhagyónak is nevezhető tájékoztatás indokolt lehet, megkönnyítve, hogy az esetlegesen fokozott kockázatot a biztosító társaság is könnyebben tudja beárazni.
Ez az árazás történeti adatok hiányában persze nehézkes lehet. Erről azonban sorozatunk következő részében ejtünk szót, melyben a sofőr nélkül, teljesen autonóm üzemelő járművek biztosításáról fogunk írni.
dr. Baksa Márk Péter LL.M, ügyvédjelölt
dr. Klenanc Miklós LL.M, ügyvéd
Comp2 = Competition x Compliance
a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal versenyjogi csapata