Az új közigazgatási perrendtartás (Kp.) hatályba lépésével jelentősen módosultak a közigazgatási eljárásokra vonatkozó jogorvoslati szabályok. Az egyik fontos változás, hogy korlátozásra került a Kúria előtti felülvizsgálati eljárások lefolytatása. Az ún. befogadhatósági eljárás keretében ugyanis a Kúria előzetesen dönt arról, hogy az üggyel kíván-e érdemben foglalkozni. Amennyiben az adott ügy a befogadhatósági esetek egyikét (pl. a jogkérdés súlya, társadalmi jelentősége, korábbi gyakorlattól való eltérés, uniós bírósági előzetes döntéshozatali kérelem szükségessége) sem meríti ki, a befogadhatóság megtagadásáról a Kúria nem fellebbezhető végzést hoz.

A Kúria a közelmúltban tette közzé első olyan döntését, amely iránymutatásként szolgálhat a befogadhatósági esetek értelmezésére.

Összességében az állapítható meg, hogy:

• A Kúria szigorúan fogja értelmezni a befogadhatósági eseteket és elvárja, hogy a felülvizsgálati kérelem a befogadhatósági kérelmet alaposan indokolja.
• Egyes befogadhatósági esetek megítélése kapcsán az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a Kúria az ügy érdemi elbírálásához kapcsolódó körülményeket, érveket is értékel (így a közzétett ügyben is azt mondta ki, amikor a befogadást megtagadta, hogy „a bíróság a szokásos joggyakorlatot követve járt el”).

A Kúria közzétett döntése alapján tehát számolni kell azzal, hogy közigazgatási, így például adóperekben jelentősen leszűkülhet a felülvizsgálati eljárás keretében az érdemi vizsgálatot elérő ügyek száma.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) ügyvédhez, dr. Sádt Nóra (e-mail: nora.sadt@pwc.com) ügyvédjelölthöz.