A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet alatt is szükséges annak biztosítása, hogy a lakosság a létfenntartáshoz szükséges alapvető szolgáltatásokhoz és termékekhez hozzáférjen. Ezt a célt szolgálják a Kormány által megtett azon intézkedések, amelyek közvetlenül érintik számos vállalat működését. A honvédelmi miniszter vezetésével megalakult a járványhelyzetben létfontosságú vállatok biztonságáért felelős akciócsoport, amely azonosította az ország működéséhez létfontosságú, állami és nem állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokat. Ezen társaságok a későbbiekben, a Kormány rendeleti intézkedésével állami felügyelet alá vonhatóak. Az akciócsoport mellett megalakult a – szintén a honvédelmi miniszter vezetésével működő – honvédelmi irányító törzs is, mely a rendkívüli intézkedések végrehajtásában játszik alapvető fontosságú szerepet, az érintett vállalatok veszélyhelyzeti feladat-ellátásának szakmai támogatása útján.
Az alábbi összefoglalónkban bemutatjuk, hogy mit jelent a veszélyhelyzet idején elrendelhető állami felügyelet, és mi annak következménye a felügyelet alá vont vállalatokra nézve. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a létfontosságúként azonosított társaságok állami felügyelet alá vonására a jelen összefoglaló írásáig nem került sor, azonban az előkészítő intézkedések alapján nem zárható ki ennek elrendelése.
Háttér
Az állami felügyelet alá vonási intézkedés lehetőségét a katasztrófavédelmi törvény szabályozza, mely lehetőséget teremt arra, hogy veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából bizonyos gazdálkodó szervezetek működése állami felügyelet alá kerüljön[1]. Az intézkedés mind állami, mind nem állami tulajdonú gazdasági társaságokat érinthet. Az egyes gazdálkodó szervezetek állami felügyelet alá vonásról a Kormány rendeletben dönt. A jelen összefoglaló megírásának napjáig nem jelent meg ilyen tartalmú rendelet.
Az egyes gazdálkodó szervezetek feletti felügyelet átvételének előkészítése körében azonban a 1101/2020. (III. 14.) Korm. határozat felhívta a honvédelmi miniszter vezetésével megalapított Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoportot, hogy azonosítsák az ország működéséhez szükséges, létfontosságúnak ítélt gazdasági társaságokat. A honvédelmi miniszter tájékoztatása alapján több mint 140 ilyen társaság került beazonosításra a közlekedési, energetikai és a gyógyszerészeti szektorokban.
Ezt követően, a 1109/2020. (III.18.) kormányhatározat alapján a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter kijelölte a honvédelmi irányító törzs tagjait az egyes gazdasági társaságok vonatkozásában. A honvédelmi irányító törzs képviselői 2020. március 19-én a beazonosított társaságok több, mint felével felvették a kapcsolatot, melynek keretében eleget tettek a kormányhatározat által előírt tájékoztatási kötelezettségüknek.
A gazdálkodó szervezetek – katasztrófavédelmi törvény szerinti – állami felügyelet alá vonására tehát március 19-ig – a vonatkozó rendelet hiányában – nem került sor, azonban az előkészítő intézkedések alapján nem zárható ki, hogy erre a későbbiekben, a szükséghelyzet fennállása alatt sor kerül.
Mit jelent az állami felügyelet, milyen jogkörök illetik meg az állam képviselőjét?
A katasztrófavédelmi törvény szerint a felügyelettel kapcsolatos feladatok körében a Magyar Állam képviseletében eljáró szerv vagy személy jogosult az alábbiakra:
- áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét;
- jóváhagyja, illetve ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait; továbbá
- döntést hozhat a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, következményeinek enyhítésével összefüggésben azon ügyekben, melyek egyébként az érintett gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének (tehát a közgyűlésének / taggyűlésének / alapítójának) hatáskörébe tartoznak.
Fontos hangsúlyozni tehát, hogy az állami felügyelet alá vonás nem az érintett vállalatok irányításának teljes körű átvételét jelenti. A vagyoni helyzet megismerésénél túl a vagyoni jellegű kötelezettségvállalások tekintetében jóváhagyó, de nem kezdeményező szerepe van az állam képviselőjének. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó tárgykörökben pedig csak olyan döntést hozhat, amely összefügg a felügyelet alá vonást előidéző helyzet (tehát jelen esetben a koronavírus-járvány) közvetlen elhárításával, következményeinek enyhítésével.
Felelősségi kérdések
Az állam képviselője által a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet működésével összefüggésben meghozott döntések felvetnek egy másik jogi kérdést is. Kit terhel a felelősség az ilyen döntésekkel a társaságnak, a társaság tulajdonosainak, vagy harmadik személyeknek okozott kárért?
A katasztrófavédelmi törvény egyetlen rendelkezést tartalmaz ebben a körben: az állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik a – képviseletében eljáró – miniszter vagy kormánybiztos által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért arra az időtartamra, amikor olyan rendelet volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített.
Bár az előbb idézett rendelkezés több szempontból is korlátozó jellegű, egyes esetekben nem zárható ki, hogy a károsult más jogalapra tekintettel igényt érvényesítsen a kárainak megtérítése céljából. Ennek feltételei egyedileg vizsgálandók.
Felhívjuk a tisztelt figyelmüket, hogy a fentiek nem minősülnek konkrét üggyel összefüggésben adott jogi tanácsnak!
Ha a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen további kérdésük merülne fel, forduljanak hozzánk bizalommal!
Dr. Zalai Péter
ügyvéd, irodai tag
+36 30 382 7454 / peter.zalai@pwc.com
Közreműködtek: dr. Lebocz Noémi és dr. Matits Kornél ügyvédjelöltek.
[1] A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, 48. §