Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2020. március 3-án a Vodafone és a Tesco és előzetes döntéshozatali ügyeiben hozott hazai vonatkozású döntést. A döntések jelentős megállapításokat tartalmaznak a távközlési és kiskereskedelmi vállalkozásokra kivetett különadók (az ún. válságadók) kapcsán.
Az EUB a távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadókat összeegyeztethetőnek ítélte a letelepedés szabadságával és a 2006/112/EK irányelvvel.

Az EUB érvelését az alábbi logikai lánc mentén lehet összefoglalni:

• a progresszív (sávos) adóztatási rendszer önmagában nem ellentétes az uniós joggal, a tagállamok széleskörű szabadsággal rendelkeznek annak megválasztásában, hogy az egyes adónemek tekintetében milyen adóztatási rendszert alkalmaznak;
• az árbevétel képezheti a progresszív adóztatás alapját, mert az semleges és objektív megkülönböztető tényezőnek, továbbá az adóalanyok teherviselési képességét illetően releváns mutatónak minősül;
• nem tekinthető forgalmi adó jellegű köztehernek (azaz egy bújtatott második áfá-nak) az az adó, amely az adóalany teljes árbevételén alapul és amely időszakonként, nem pedig a termelési és forgalmazási folyamat minden egyes szakaszában – adólevonási jog lehetőségével – kerül felszámításra;
• nem minősül az elsődlegesen külföldi személyek tulajdonában álló vállalkozásokkal szembeni diszkriminációnak, hogy a progresszivitás alapján az ilyen vállalkozásokat terhelik elsősorban a vitatott különadók, mivel ez pusztán azt tükrözi, hogy ezen vállalkozások rendelkeznek a legnagyobb árbevétellel az érintett magyar piacokon; továbbá
• az érintett, magasabb adókulcs alá eső vállalkozások is mentesülnek az alsóbb sávokban érvényesülő adókedvezményekből árbevételük azon része tekintetében, amely nem haladja meg az alsóbb adósáv(ok) felső határát.

Az EUB szerint tehát a hazai szabályozás mindkét különadó tekintetében megfelel az uniós jognak és nem sérti a letelepedés uniós alapszabadságát. A fenti ítélete fontos iránymutatást adnak a jövőre nézve mind a tagállami kormányoknak a progresszív adók szabályozásának kialakításához, mind az adózóknak a progresszív adók esetleges vitatásához.

Az EUB fenti döntéseinek várhatóan jelentős hatása lesz a diszkriminációval kapcsolatos ítélkezési gyakorlatra, illetve hazai szabályozás különadók és bírságok terén várható irányára.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com), dr. Balog Balázs (e-mail: balazs.balog@pwc.com) vagy dr. Lontai Bence (e-mail: bence.lontai@pwc.com) ügyvédekhez.