Kapcsolódva a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi munkavégzésére vonatkozó új szabályrendszerhez, napvilágot látott a 24/2024 (II. 14) Korm.rendelet, amely több rendelkezésében módosította a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendeletet. Ez utóbbi Kormányrendelet 16. §-a lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság megtiltsa a további foglalkoztatást, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, emellett ilyen esetekben bírság szabható ki, illetve tételesen meghatározott bírságot kell kiszabni. A bírság mértékére vonatkozó szabályok 2024. március 1-jétől, az idegenrendészeti szabályok „élesedésének napjától”, jelentős mértékben emelkednek.
A mérlegelésen alapuló munkaügyi bírság legkisebb összege eddig 30.000, – Ft volt, ez az összeg március 1-jétől 150.000, – Ft-ra emelkedik. A bírság felső határa jelenleg jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egységesen 10.000.000,-Ft, márciustól azonban 20.000.000, – Ft lehet, ha az eljárás alá vont foglalkoztató a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti középvállalkozás, vagy akár 25.000.000, – Ft, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor foglalkoztatottak száma a 249 főt meghaladja.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben tételes összegű bírságot köteles alkalmazni. Ide tartozik az az esetkör, ha a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt munkavégzésre jogosító engedély nélkül foglalkoztat. A tételes bírság alkalmazásának esetkörei bővültek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatására vonatkozó új szabályrendszerre tekintettel. Amennyiben a foglalkoztató engedély nélkül foglalkoztat harmadik országbeli munkavállalót, úgy a kötelezően alkalmazandó bírság mértéke a minimálbér tízszerese – azaz kettőmillió-hatszázhatvannyolcezer forint – foglalkoztatottanként. Ha az engedély nélküli foglalkoztatásra ismételten kerül sor – azaz azonos foglalkoztatónál ismét azt állapítja meg a hatóság, hogy engedély nélkül került sor a harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatására –, úgy a hivatkozott összeg a duplájára növekszik foglalkoztatottanként. A bírság összege minden olyan esetben nő, amikor a minimálbér összege változik. Eltérő szabályok alkalmazandók, amennyiben a magyarországi foglalkoztató természetes személy vagy őstermelő, és más szabályok irányadók abban az esetben is, amikor a magyarországi munkavégzés teljesítésére határon átnyúló szolgáltatás keretében kerül sor.
Az év elején változtak a munkavédelmi oktatásra és a tűzvédelmi oktatásra vonatkozó szabályok is, illetve idén szeptembertől egyes munkakörök esetén nem lesz kötelező a munkaalkalmassági vizsgálat. Ezen változások mellé érkezett egy új szabályozás, amely viszont szigorúbb bírság következményeket állapít meg a foglalkoztatók terhére, amennyiben a munkabiztonsági szabályokat nem tartják be.
A munkavédelmi bírság mértékét a 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet határozza meg, ezt módosítja 2024. március 1-jétől a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet. A Kormányrendelet – többek között – módosítja a munkavédelmi bírságok alapösszegét és felső határát. A bírság alapösszege súlyosan veszélyeztetett alkalmazottanként jelenleg 50.000,- Ft, és a bírság legfeljebb 10.000.000,- Ft lehet. Márciustól azonban a munkavédelmi bírság alapösszege 100.000,- Ft-tól 100.000.000,- Ft-ig terjedhet. Eltérő szabályok irányadók a kis- és középvállalkozásokra, ahol a bírság maximuma 25.000.000, – Ft, illetve 50.000.000, – Ft lehet.
Az új szabályozás a bírság mértékének meghatározásánál több esetben magasabb szorzókat alkalmaz, mint a korábbi normák. Például munkabaleset vagy egészségkárosodás esetén háromszorosára, súlyos munkabaleset esetén tízszeresére, halálos munkabalesetnél húszszorosára emelkedik a bírságtétel.
A bírságok kiszámításánál a munkavédelmi hatóság figyelembe vehet bizonyos enyhítő és súlyosbító körülményeket is, amelyeket azonban az új szabályozás lényegesen szigorúbban határoz meg.
Bővül a munkavédelmi hatóság tanácsadó és tájékoztató tevékenysége. Így a munkavédelmi hatóság egyes szakkérdések vonatkozásában – egyedi megkeresések alapján – állásfoglalást fog kiadni, azonban a jogszabály azt is rögzíti, hogy a hatóság tájékoztatása konkrét műszaki megoldást, tervet és munkabiztonsági vagy munkaegészségügyi szaktevékenység ellátásával vagy szakértői tevékenységgel kapcsolatos konkrét végrehajtási, megoldási javaslatot nem foglalhat magában.
Új szabályok lesznek irányadók a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek önkéntes, országos nyilvántartására is, amelyet a munkavédelmi hatóság fog vezetni.
Változnak továbbá a munkabiztonsági szakemberek önkéntes éves továbbképzésének feltételei, amelyeket a felnőttképzésről szóló törvénynek megfelelően lehet személyesen, távoktatásban vagy zárt rendszerű e-learning formájában megszervezni.
dr. Szűcs László
dr. Zsédely Márta
dr. Molnár Melina
dr. Bán-Czumpf Gabriella
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Szűcs László (e-mail: laszlo.szucs@pwc.com), dr. Zsédely Márta (e-mail: marta.zsedely@pwc.com) ügyvédekhez.