A Kormány bejelentése szerint 5,5 millió beoltott elérése esetén megszüntetik a kötelező maszkhasználatot, és főszabály szerint még belső terekben sem kell maszkot viselni. A munkáltatók részéről jogosan merül fel a kérdés, vajon ez a döntés azt jelenti-e, hogy a munkahelyeken sem kell a továbbiakban maszkot hordani?

A helyes választ elsősorban a munkavédelmi szabályokban kell keresni.

A Kormány enyhítő intézkedései ellenére továbbra is irányadó marad az a szabály, hogy a munkáltató köteles gondoskodni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeiről. Az a körülmény tehát, hogy a továbbiakban nem kell maszkot hordani egy szabadidős tevékenység során, például étteremben, moziban, koncerteken, nem jelenti azt, hogy a munkahelyen is automatikusan elhagyhatjuk a maszkot.

A munkahelyi maszkhasználat megszüntetését a munkáltatói kockázatértékelés alapozhatja meg.

Ahhoz, hogy a munkáltató fel tudja mérni, mely munkakörök, munkavállalói csoportok esetében lehet indokolt a maszkhasználat elhagyása, szükséges lehet felmérni a munkavállalók védettségi arányát. Vizsgálni kell továbbá azt, hogy az egyéb védelmi intézkedések (pl. fertőtlenítők használata, jelenléti korlátozás, távolságtartás, stb.) a járványügyi adatokkal együtt elégségesek-e  a védettséggel nem rendelkező dolgozók biztonságos munkavégzéséhez. Ha a kockázatértékelés eredménye azt mutatja, hogy a fertőzés kockázata maszkhasználat nélkül is alacsony szinten tartható, úgy a munkáltató már megalapozottan hozhat olyan döntést, hogy nem kötelező a munkahelyen maszkot hordani.

Ha a védettségi adatok megismerése szükséges a kockázatértékeléshez, akkor ezt, mint különleges adatot, előzetes tájékoztatás és megfelelő jogalap birtokában lehet kezelni.

Ha a kockázatértékelés alapján egyes munkavállalói csoportoknál még mindig indokolt a maszkviselés, úgy – az új jogszabálytól függetlenül – továbbra is előírható a maszkhasználat. Ilyen előírás alkalmazható értelemszerűen az egészségügyi szektorban, de akár a vendéglátó vagy kulturális szektorban is, hiszen ezen munkakörök esetén a munkavállalók jelentős számú személlyel érintkezhetnek feladataik ellátása során. A maszkhasználatra kötelezett munkavállalók ilyen esetekben az egyenlő bánásmód sérelmére nem hivatkozhatnak, mivel az adott intézkedésnek objektív és ésszerű indoka van. Végső soron a munkáltató felelőssége, hogy minden olyan intézkedést bevezessen, amely az egészséges és biztonságos munkakörnyezet kialakításához szükséges és indokolt.

dr. Szűcs László ügyvéd, irodai tag (laszlo.szucs@pwc.com) és dr. Zsédely Márta, ügyvéd, irodai tag (marta.zsedely@pwc.com)

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Szűcs László (e-mail: laszlo.szucs@pwc.com), dr. Zsédely Márta (email: marta.zsedely@pwc.com), dr. Molnár Melinda (e-mail: melinda.molnar@pwc.com)  ügyvédekhez.