2022. március 7-től a Kormány feloldotta a koronavírus elleni védelmi intézkedéseket a 77/2022. (III.4.) Kormányrendelettel. Ez azt jelenti, hogy nem kötelező a maszk használata sem a tömegközlekedési eszközökön, sem pedig az üzletekben, plázákban, mozikban, színházakban, illetve rendezvényeken. Emellett a Kormány hatályon kívül helyezte azokat a jogszabályokat is, amelyek a munkáltatókat hatalmazták fel arra, hogy a védőoltás felvételét előírják a munkavállalóiknak.
Milyen következményei lehetnek a védelmi intézkedéseket liberalizáló szabályoknak a munkaviszonyokra?
A maszkhasználat eltörlésére vonatkozó jogszabály kizárólag a közösségi élet területeit érinti, a munkaviszonyokra ez a jogszabály nem tartalmaz rendelkezést. A maszkhasználat és egyéb védelmi intézkedések eltörlése nem jelenti azt, hogy ezeket a védelmi intézkedéseket nem lehet a továbbiakban is fenntartani. Erre jó példa, hogy például egyes színházak továbbra is kérik vendégeiket, hogy előadás alatt viseljenek maszkot.
A munkáltatók, ahogy eddig is, mostantól is önállóan határozhatják meg azokat a védelmi intézkedéseket, amelyeket a munkaszervezet biztonságos működése szempontjából indokoltnak tartanak. Ha tehát a munkáltató saját kockázatértékelése körében továbbra is úgy ítéli meg, hogy pl. a munkavállalók irodai jelenlétének aránya vagy az ügyfelekkel, vendégekkel történő találkozások gyakorisága miatt, vagy akár a munkavállalók alacsony átoltottsága alapján indokolt, akkor a továbbiakban is előírhatja a munkavégzés helyén a maszkhasználatot, illetve akár egyéb védelmi intézkedéseket is fenntarthat.
Azok a munkáltatók, amelyek a tavaly novemberben hatályba lépett 598/2021. (X. 28.) Kormányrendelet alapján éltek azzal a jogosultsággal, hogy egyes munkavállalóikat a védőoltás felvételére kötelezzék, a továbbiakban már nem tehetik ezt kötelezővé sem a meglévő, sem az újonnan belépő munkavállalóknak. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló az eddig felvett védőoltás után további védőoltást már nem vesz fel, úgy ezzel kapcsolatosan nem érheti hátrány.
Ha a munkáltató a védőoltás felvételének hiánya miatt fizetés nélküli szabadságra küldte a munkavállalót, akkor a munkáltatótól elvárt, hogy a munkaszervezési lehetőségek figyelembevételével a lehető leggyorsabban megszüntesse a fizetés nélküli szabadságot, és a munkavállalót a munkaszerződés szerinti feltételekkel továbbfoglalkoztassa. A jogszabály a továbbfoglalkoztatás kezdetére nem állapít meg határidőt a versenyszféra számára. Analógiaként irányadó lehet azonban az a szabály, hogy az állami és az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak esetén a továbbfoglalkoztatás megkezdésére legkésőbb 2022. április 1-jéig van kötelezettsége a foglalkoztatónak. Fontos körülmény, hogy a fizetés nélküli szabadság korábbi elrendelése az irányadó jogszabály megszűnése miatt nem válik jogellenessé. A munkavállaló tehát nem érvényesíthet igényt a munkáltatóval szemben a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatban. Ennek oka, hogy a korábbi jogszabályi feltételek esetén a munkáltató jogszerűen rendelhette el a védőoltás felvételét, és annak megtagadása esetén szankcióként a fizetés nélküli szabadságot.
A 2022. március 7-től hatályos szabályok hatással lesznek a munkáltatói adatkezelésre is a védőoltásokkal kapcsolatos személyes adatokra vonatkozóan. A novemberben hatályba lépett 598/2021. (X. 28.) Kormányrendelet a munkáltatót felhatalmazta a védőoltás felvételét igazoló dokumentumban foglalt személyes adatok kezelésére a munkáltató által meghatározott cél teljesüléséig, de legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig. Mivel ez a Kormányrendelet most hatálytalanná vált, a munkáltatók akkor kezelhetik a továbbiakban is a védőoltásokkal kapcsolatos személyes adatokat, ha még mindig fennáll olyan konkrét adatkezelési cél (elsősorban munkavédelmi területen), amely ezeknek az – egyébként a személyes adatok különleges kategóriái közé sorolandó – egészségügyi adatoknak a további kezelését indokolja. Szintén fontos az adatkezelés jogszerűsége szempontjából, hogy a munkáltató ne csupán a GDPR 6. cikke szerinti adatkezelési jogalapok közül a legmegfelelőbb szerint kezelje ezeket a különleges adatokat, hanem a 9. cikk szerinti valamely kivételszabály teljesülését is egyidejűleg igazolni tudja.
dr. Szűcs László
dr. Zsédely Márta
dr. Molnár Melinda
dr. Csenterics András LL.M.
dr. Czumpf Gabriella
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Szűcs László (e-mail: laszlo.szucs@pwc.com), dr. Zsédely Márta (e-mail: marta.zsedely@pwc.com), dr. Molnár Melinda (e-mail: melinda.molnar@pwc.com) és dr. Csenterics András (andras.csenterics@pwc.com) ügyvédekhez.