A digitális technológia számos kérdést vet fel az alapjogok érvényesítése kapcsán. Hogyan lehet egyidejűleg garantálni a véleménynyilvánítás szabadságát és az online platformoknak azt a jogát és adott esetben kötelezettségét , hogy a felületükön közzétett felhasználói tartalmakkal szemben minimumkövetelményeket állapítsanak meg? Milyen módszerekkel lehet biztosítani a gyermekjogok védelmét az internethasználat során? Milyen tartalmú szabályozással lehet pontosan definiálni a közösségi oldalaknak a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos kötelezettségeit?
Többek közt ezen kérdések megválaszolására hozta létre az Igazságügyi Minisztérium a Digitális Szabadság Munkacsoportot, melynek fő célját a transznacionális technológiai cégek működésének átláthatóvá tételében határozta meg. A Munkacsoport egy Fehér Könyvben tette közzé a vizsgálata fókuszában álló problémákat: ilyen például a digitalizáció hatása az adatvédelemre, a médiaszabályozásra, az adózásra, a büntetőjogra és a gyermekjogokra.
A Fehér Könyv felveti például, hogy a személyiségi jogi jogsértésekkel kapcsolatos eljárások lefolytatását jelentős mértékben megnehezíti, hogy az online platformok igen ritkán válaszolnak a hivatalos megkeresésekre, amerikai székhelyű cégek esetén pedig a megkeresés nehézkes és időtartama sokszor túlnyúlik a kötelező adattárolási időtartamon. A Munkacsoport ezért szükségesnek tartaná a felderíthetőség javítását, illetve új kapcsolattartási csatornák kialakítását. Hangsúlyozza továbbá, hogy átláthatóvá kell tenni a közösségi oldalakat szabályozó algoritmusokat annak meghatározhatósága érdekében, hogy egyes felhasználók számára milyen szempontok szerint kerülnek bizonyos tartalmak előtérbe. Kiemeli, hogy ez a szempont a választási eljárások kapcsán és a véleménypluralizmus megőrzése tekintetében is nagy jelentőséggel bír.
A Fehér Könyv elismeri az „influencerek” fokozódó szerepét a fogyasztók megszólításában, ennek kapcsán pedig fontosnak tartja annak vizsgálatát, hogy tevékenységük reklámnak minősül-e – ha igen, akkor milyen alapvető kötelezettségek terhelik őket. Kitér továbbá az Európai Bizottság által felvetett, a digitális szolgáltatásokból származó bevételek után fizetendő adó bevezetésének lehetőségére is.
A Munkacsoport honlapján közzétett információkból egyelőre nem derül ki, hogy a Munkacsoport munkájának eredménye hogyan hasznosul a jogalkotásban és a joggyakorlatban, továbbá az sem, hogy a más Minisztériumok hatáskörébe tartozó egyes kérdések (pl. adózás) összehangolt kezelésére a Munkacsoportnak milyen eszközei lesznek.
A Munkacsoport üléseinek jegyzőkönyvei a későbbiek folyamán elérhetőek lesznek a weboldalán.
Dr. Lebocz Noémi, ügyvédjelölt
TechRelated
a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal technológiai jogi blogja
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) vagy dr. Csenterics András (e-mail: andras.csenterics@pwc.com) ügyvédekhez.