A COVID 19 megjelenése a vásárlási szokásainkat is gyökeresen átalakította. A vírusnak köszönhetően számos, korábban internetes jelenléttel nem vagy csak korlátozott mértékben rendelkező üzlet kényszerült rá arra, hogy alkalmazkodjék a megváltozott körülményekhez és online csatornát nyisson vagy az online elérhető szolgáltatás- és termékpalettát jelentősen bővítse. Emiatt az online környezetben történő szerződéskötés kérdései a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kapnak. Ilyen alapkérdés például az, hogy mikor jön létre az online úton megkötött szerződés.
Nem mindegy ugyanis, hogy a távollévők között kötendő szerződés alapján mikor keletkezik teljesítési kötelezettsége a feleknek, azaz például az eladónak el kell-e küldenie az árut és követelheti-e a vételárat a vevőtől. Emellett, fogyasztóvédelmi eljárást és bírságot vonhat maga után az, ha a webáruházban alkalmazott szerződéses feltételek nem felelnek meg a jogszabályoknak, így különösen, ha azok alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére, mert például nem megfelelően rögzítik a szerződéskötés folyamatát, létrejöttének feltételeit és időpontját.
A korábban hatályos Polgári Törvénykönyv (régi Ptk.) alapján született kúriai ítélet a termékek webáruházban történő közzétételét ajánlatnak tekintette. Ezen ajánlatnak a vevő általi elfogadásával jött létre a termék megvásárlására vonatkozó adásvételi szerződés. A szerződés létrejöttjének időpontja pedig az volt, amikor a vevő az eladó ajánlatát elfogadta, azaz a megrendelését véglegesítette, elküldte és az az eladó részére megérkezett. A megrendelés megérkezéséről szóló visszaigazoló e-mail már nem volt a szerződéskötési folyamat része, az csupán a vásárlói megrendelés megerősítésére szolgált.
A Debreceni Munkaügyi Bíróságnak – már az új Ptk. hatálya alatt született – ítélete a fentitől lényegesen eltérő álláspontra jutott.
A webáruház az általános szerződési feltételeiben a fenti kúriai döntésének megfelelően állapította meg a szerződés létrejöttének időpontját, mondván: a szerződés a webáruházban történő megrendeléssel jön létre. Ezzel szemben az ügyben eljáró fogyasztóvédelmi hatóság azon az állásponton volt, hogy a webshop megtévesztő módon tájékoztatja a fogyasztót az ÁSZF-beli rendelkezésével, mivel nem a webshop, hanem a vásárló az, aki az áruháznak vételi ajánlatot tesz, a szerződés pedig nem az általa leadott megrendeléssel jön létre, hanem a webshopnak a megrendelésre válaszul megküldött elfogadó nyilatkozatával.
A bíróság a fogyasztóvédelmi hatóság érvelését fogadta el. Döntésében a szerződéskötési folyamatot az alábbi mozzanatokra bontotta: 1. a webshop a honlapján közzéteszi termékértékesítésre vonatkozó felhívását, amely a szó jogi értelmében ajánlatnak nem minősül; 2. a vásárló erre a felhívásra konkrét vételi ajánlatot tesz, vagyis a webshoppal szemben ő válik ajánlattevővé; 3. ez az ajánlat a webshophoz való beérkezést követően 48 órán belül visszaigazolásra kell, hogy kerüljön a vevő irányába, különben a vevő mentesül az ajánlati kötöttség alól. A webshopot terhelő visszaigazolási kötelezettséget a bíróság tehát olyan, a szerződés megkötése szempontjából fontos mozzanatként azonosította, melynek hiányában a szerződés érvényesen nem jöhet létre. Érvényes szerződés hiányában pedig az eladó akkor sem követelheti a vételárat, ha a terméket egyébként már megküldte a másik fél részére. Ez utóbbi esetben kizárólag az alaptalanul kiszállított termék visszaküldését kérheti, de a költségeket ez esetben a webáruháznak kell viselnie.
A Kúria és a Debreceni Munkaügyi Bíróság döntései közti eltérés indokát az adja, hogy a kúriai ítélet a régi Ptk. szabályain nyugszik, amely nem mondott ki eltérő szabályokat az elektronikus úton történő szerződéskötés körében. Az újabb, 2018-as döntés viszont kifejezetten az új Ptk.-n, illetve annak azon szabályán alapul, miszerint az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni, ennek hiányában a fél mentesül az ajánlati kötöttség alól, a szerződés teljesítésére pedig nem kötelezhető. Így az online környezetben történő vásárlás, szerződéskötés során – az új Ptk. hatálya alatt – már a Debreceni Munkaügyi Bíróság által kifejtetteket kell szem előtt tartani.
Dr. Lebocz Noémi és Dr. Mindler Márton, ügyvédjelöltek
TechRelated
a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal technológiai jogi blogja
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) ügyvéd, irodai taghoz.