A robotautó lehet-e bűnelkövető, lesz-e jogképessége/cselekvőképessége, állhat-e fenn rajta és miként tulajdonjog? Az önvezető autókkal kapcsolatban sokszor ilyen, néha már-már erőltetettnek tűnő és  inkább jövőorientált felvetésekkel találkozunk, holott a jelenben is bőven vannak megválaszolandó kérdések.

Ezek közé tartozik a fejlesztés, a tesztelés során felmerülő felelősség telepítése, például az, hogy mikor tekinthető a tesztelés befejezettnek, ki viseli annak felelősségét, hogy kimondja: a fejlesztés lezárult, jöhet a gyártás.

Ha az önvezető autók példáját kívánjuk szem előtt tartani, akkor a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet rendelkezéseiből kell kiindulnunk. A rendelet kimondja, hogy az önvezető autó fejlesztőjének „biztosítania kell, hogy a jármű a közúti teszteket megelőzően – közforgalomtól elzárt utakon vagy zárt tesztpályákon történő – a járműfejlesztő által sikeresnek minősített teszten essen át”. Arról azonban, hogy milyen szempontok alapján kell vagy lehet a teszteket sikeresnek minősíteni, vagy egyáltalán mennyi ilyen teszt lefolytatása szükséges a közúton történő teszteléshez, a jogszabály hallgat. Látható tehát, hogy a jogalkotó a kockázatokat a fejlesztőre telepíti – és nem is csak burkoltan, az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 16/B. § (8) bekezdése egyértelműen kimondja: „A fejlesztési célú jármű üzemeltetési felelősségét a járműfejlesztő viseli.”

Mi lehet az ésszerű kockázat-mérséklésre a megoldás? Egyrészt kézenfekvőnek tűnik a szükséges biztosítások megkötése (a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításon túlmenőn CASCO és szakmai felelősség-biztosítás is felmerülhet), másrészt szükséges a kellően gondos körültekintés alátámasztását lehetővé tevő, részletesen kidolgozott belső szabályzatok elkészítése, harmadrészt célszerű lehet a különböző tanúsító szervezetek bevonása a tesztelés folyamatának vagy egyes részeinek a különböző szabványoknak, szakmai standardoknak való megfelelés igazolása céljából. Mindezek hatékony alkalmazása természetesen a jogi, felelősségi kérdések részletes feltérképezését, megértését, és átfogó stratégia kialakítását feltételezi.

Dr. Klenanc Miklós LL.M., ügyvéd, mediátor
TechRelated
a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal technológiai jogi blogja