A munkaerő-kölcsönzés több mint két évtizede jelent meg a magyar jogban. Ez idő alatt a kölcsönzés struktúrája, valamint szabályozása többször átalakult, az elmúlt két évben pedig kifejezetten felgyorsultak a változások. A klasszikus értelemben vett munkaerő-kölcsönzés mellett 2022-ben a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételről és tevékenységről szóló 226/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet bevezette a minősített kölcsönbeadó fogalmát.
Amely munkaerő-kölcsönző társaság már rendelkezik legalább egy lezárt üzleti évvel és egyébként megfelel a hivatkozott jogszabályban meghatározott többletfeltételeknek (pl. legalább 500 fős statisztikai létszám, magasabb vagyoni letét és szakértői létszám, megfelelő üzleti háttér stb.), az bekerülhet a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba is.
A minősített kölcsönbeadó privilégiuma, hogy könnyített feltételekkel foglalkoztathat harmadik országbeli állampolgárokat. Ennek megfelelően a külgazdasági és külügyminiszter által kiadott közleményben meghatározott harmadik országok állampolgárait (pl. Fülöp-szigetek, Indonéz Köztársaság, Kolumbiai Köztársaság, stb.) a közleményben meghatározott munkakörökben / szakmákban (pl. ápoló, bolti eladó, kőműves, mechanikaigép-összeszerelő, takarító, stb.) kölcsönözhetik ki Magyarországon.
A munkaerő-kölcsönzés sajátossága, hogy a hagyományos munkaviszonnyal szemben nem két, hanem három fél jogviszonyára épül. A kölcsönbeadó létesít munkaviszonyt a munkavállalóval, azonban a munkavállaló ténylegesen a kölcsönvevőnél végez munkát. Ezért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó között polgári jogi szerződés rendezi a kölcsönzés feltételeit, a munkáltatói joggyakorlás megosztását, ezekről a feltételekről a munka törvénykönyve keretei között a felek szabadon megállapodhatnak. A munkaerő-kölcsönzés továbbra is olyan kölcsönvevőknek előnyös, ahol magas a fluktuáció, fontos a rugalmasság vagy átmeneti munkaerőhiánnyal küzdenek.
Korábban a munkaerő kölcsönző cégek szolgáltatásai a munkavállalók felvételére, a munkaerő átengedésére, illetve a munkabér juttatás jogszabálynak megfelelő biztosítására korlátozódtak. A harmadik országbeli munkavállalók tömeges megjelenése azonban további kiegészítő szolgáltatások nyújtását tette szükségessé. Napjainkban a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás már kiterjed az idegenrendészeti eljárások lebonyolítására, a munkavállalók külföldi toborzására, magyarországi beutaztatására, a megfelelő magyarországi szálláskörülmények biztosítására, a munkavállalók napi utaztatására, illetve akár olyan kiegészítő szolgáltatásokra is, mint a munkavállalók kulturális integrációjának támogatása.
Amennyiben a kölcsönbeadó a hivatkozott tevékenységeket átveszi, úgy lényegében újra kell gondolni a szolgáltatási (főként megbízási elemet tartalmazó) szerződéshez kapcsolódó felelősségi szabályokat. Az egyes szolgáltatások esetén célszerűvé válik a felelősség korlátozása, továbbá azt is át kell gondolni, hogy mely szerződésszegő magatartások esetén lehet igénybe venni a munkaerő-kölcsönző által felajánlott biztosítékot. Mivel a harmadik országbeli munkavállaló beutaztatása, továbbá a magyarországi munkavállalás engedélyeztetése jelentős költségeket emészt fel, célszerű azt is szabályozni, hogy ki viseli a költségeket abban az esetben, ha a munkavállaló nem kap engedélyt, ha a munkaviszony idő előtt megszűnik, vagy amennyiben például a munkavállaló a kikölcsönzés alatt eltűnik. Olyan kérdések is felmerülhetnek, hogy vajon a kölcsönadó által üzemeltetett munkásszálláson mennyiben lehet számon kérni a kölcsönvevő munkáltató fegyelmi rendszerét, vagy hogy a kölcsönbeadó felelőssége hogyan alakul egy olyan esetben, amikor munkába járást ő szervezi és a munkavállalók nem, vagy késedelmesen jutnak el a munkahelyre. Ezek a kérdések a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti szerződések újragondolását igénylik, illetve az is megfontolandó, hogy a klasszikus munkaerő kölcsönzést biztosító szerződés mellé célszerű-e további, kizárólag vállalkozási jellegű szerződéseket létesíteni, melyek széleskörű biztosítéki, illetve szankciórendszerrel rendelkeznek.
Ebbe a gazdasági környezetbe lép be 2023. november 1-jétől hatályos, a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi L. törvény, amely további, fokozott felelősséget telepít a harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztató minősített kölcsönbeadókra, hiszen például olyan kötelmet is rájuk ruház, hogy a határozott idejű tartózkodást követően a foglalkoztató cég – azaz a minősített kölcsönadó – lesz azért felelős, hogy a vendégmunkás az anyaországába visszatérjen. Ez utóbbi kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetén meg kell térítenie minden olyan költséget, amely a kiutasítással, kiutaztatással, illetve az idegenrendészeti őrzéssel kapcsolatosan felmerült.
A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásához szükséges részletszabályokhoz még a Kormány és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletei is szükségesek. Ezek teremtik meg ugyanis a kereteit a vendégmunkások létszámának, az engedélyezett foglalkoztatási területeknek és azon országok körének, ahonnan vendégmunkások fogadhatók.
A rendeletek ismeretében blogunkat folytatni fogjuk…
dr. Szűcs László
dr.Bán- Czumpf Gabriella
dr. Zsédely Márta
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Szűcs László (e-mail: laszlo.szucs@pwc.com), dr. Zsédely Márta (e-mail: marta.zsedely@pwc.com) és dr. Bán-Czumpf Gabriella (e-mail: gabriella.czumpf@pwc.com) ügyvédekhez.