A hatóságok gyakorlatában gyakran fordul elő, hogy az általuk alkalmazott jogszabályok értelmezésével és gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos állásfoglalásokat tesznek közzé. A legtöbb esetben ezek a nagy nyilvánosság számára elérhető hatósági állásfoglalások vagy tájékoztatások kifejezetten tartalmazzák, hogy nem bírnak kötelező erővel.
Mégis, tényként szögezhető le, hogy a jogszabályok alkalmazására, illetve azok betartásának ellenőrzésére és betartatására feljogosított, közhatalommal felruházott szervek állásfoglalásairól vagy tájékoztatásairól van szó. Így a jogkövető állampolgárok és cégek a legtöbb esetben – éppen a későbbi bírságok, hatósági kötelezések elkerülése érdekében – igyekeznek ezeknek a hatósági álláspontoknak megfelelően eljárni.
Ennek ellenére gyakran fordul elő, hogy az így eljáró ügyfelekkel szemben a korábbi állásfoglalást közzétevő szerv egy hatósági ellenőrzés során, a korábbi hatósági álláspontot követő gyakorlat tekintetében, jogszabálysértést állapít meg és megbírságolja az ügyfelet.
Az Alkotmánybíróság egy tavalyi döntésében az adóhatóság egyik állásfoglalásával kapcsolatban újból foglalkozott ezzel a problémával és tovább cizellálta a korábbi gyakorlatot.
Az adóhatóság adózóra kedvező értelmezést tartalmazó tájékoztatása nem mentesít az adófizetési kötelezettség alól
Az AB egyrészt hangsúlyozta, hogy a jogszabályok változatlanok, míg a jogértelmezés változhat, azonban a későbbi jogértelmezést úgy kell tekinteni, mint ami korábban is „benne rejlett” az adott szabályban, az csak azt tükrözi vissza, ahogyan az adott normát mindig is értelmezni kellett volna. Azaz egy korábbi jogértelmezés megváltozása és ezáltal az ezt megelőző időszakra vonatkozó új kötelezettségek megállapítása nem sérti a visszaható hatály tilalmát. Ez lényegében a jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól régi római jogi alapelvének visszatükröződése.
Ugyanakkor az AB is elismerte, hogy lehetnek olyan esetek, amikor a hatóságok ilyen jellegű félretájékoztatását követő számonkérései és a korábbi tájékoztatással ellentétes értelmezés miatt alkalmazott jogkövetkezmények elérik az alaptörvény-ellenes szintet.
Az AB által vizsgált konkrét esetben a NAV korábbi állásfoglalásai a plasztikai sebészetet egyértelműen az áfamentes tevékenységek körébe sorolták. Egy uniós bírósági döntést követően azonban az adóhatóság az alkotmányjogi panaszt előterjesztő plasztikai sebészet teljes bevételét adókötelesnek minősítette és az áfa megfizetését írta elő, valamint az adóhiány 1%-ának megfelelő bírságot szabott ki.
Az AB azonban megállapította, hogy az adóhatóság egy olyan tájékoztatása volt a kiindulási alap, amely nem minősült sem jogszabálynak, sem hatósági eljárásban kiadott döntésnek, ráadásul tartalmazta a „kötelező erővel nem bír” fordulatot. Az ilyen jellegű tájékoztatások esetében az adózással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének kockázatát továbbra is az adózónak kell viselnie. Az adózók tehát nem vehetik „mindenen felülálló” értelmezésnek az adóhatóság álláspontját: az alkalmazandó jogszabályi környezetet maguknak is alaposan fel kell tárniuk és akár szembe kell menniük az adóhatóság egyébként rájuk nézve kedvező álláspontjával is.
Az aránytalan mértékű bírság azonban problémás lehet
Fontos azonban kiemelni, hogy a bírság alacsony mértékére tekintettel az AB elzárkózott attól, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, hogy ilyen esetekben meddig terjed a hatóság szankcionálási jogköre. Azaz, amennyiben hasonló esetben az adóhatóság magasabb %-ban határozza meg a bírságot vagy más hatóság egyéb eljárásban súlyosabb szankciót alkalmaz (pl. tevékenységtől eltiltás), akkor az már könnyen alapjogsértő lehet, figyelemmel az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó gyakorlatára is.
Időközben a jogalkotó is lépett
Érdekesség, hogy a fenti alkotmánybírósági döntést érintő időszakot követően, de döntés meghozatala előtt, 2018-ben hatályba lépett adózás rendjéről szóló törvény alapján az adózó terhére jogkövetkezmény (pl. bírság) egyáltalán nem állapítható meg, ha az adózó az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatójában meghatározottak szerint járt el. Az adóhiányt azonban ebben az esetben is meg kell fizetni.
Azaz az adózás területén jelenleg generálisan tiltott az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatónak megfelelő eljárás szerinti jogszabállyal ellentétes gyakorlat miatti bírságolás, azonban a közigazgatásra vonatkozó általános tilalom még nem került kodifikálásra. Tehát a fenti probléma a közigazgatás többi területén továbbra is nyitott maradt, illetve kérdéses, hogy az Alkotmánybíróság fenti döntése nyomán a jogalkotó megnyitja-e újra a minimális bírságolás lehetőségét az adóhatóság részére.
dr. Balog Balázs
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Várszegi Zoltán (zoltan.varszeg@pwc.com), dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) és dr, Balog Balázs(e-mail: balazs.balog@pwc.com) ügyvédekhez.