Az uniós jogszabályok értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak lehetősége van folyamatban lévő eljárások kapcsán külföldi hatóságokat megkeresni és információkat, illetve iratokat bekérni. A NAV ellenőrzései során – különösen a nemzetközi elemet tartalmazó áfa vizsgálatok esetében – ezért gyakran keres meg külföldi adóhatóságokat, melyek azonban sok esetben nem, illetve homályos és hiányos válaszokat küldenek a megkeresésekre. Ennek oka lehet például a kérdés maga, vagy az, hogy a külföldi ügylet, illetve partner iratai nehezen elérhetőek.

A megkeresésre adott válaszaikban írtakat sok külföldi adóhatóság egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan támasztja alá bizonyítékokkal. Előfordul, hogy a megkeresett adóhatóság pusztán gyanúját, illetve véleményét fogalmazza meg a nemzetközi információcsere keretein belül, azonban konkrétumokba nem tud bocsátkozni.

A nemzetközi megkereséses eljárásban az adózók nem vesznek részt, az kizárólag a külföldi és a magyar hatóság részvételével zajlik. Éppen ezért a nemzetközi megkeresésekre adott válaszokat még az adóhatóságnak kellene értékelnie a saját eljárása során, mielőtt ezekre terhelő körülményként hivatkozhat.

Ezzel szemben a NAV részéről a bevett gyakorlat, hogy a nemzetközi megkeresésekre érkezett válaszokban foglaltakat „készpénznek veszi” – függetlenül azok minőségétől.

Az uniós rendelet azonban egyrészt előírja az ügyre vonatkozó összes dokumentum továbbítását, másrészt a továbbított információ felhasználása kapcsán is egyértelmű szabályokat fogalmaz meg. A rendelet értelmében ugyanis a nemzetközi információcsere keretein belül megküldött válaszokat, illetve egyéb dokumentumokat a megkereső hatóság nemzeti jogában foglaltak szerint lehet bizonyítékként kezelni.

Ez azt jelenti, hogy a magyar adóeljárási törvény rendelkezései az irányadóak a küldött információk felhasználása kapcsán. Ez pedig határozottan kimondja, hogy nem bizonyított tény, körülmény az adózó terhére nem értékelhető.

Ebből az következik, hogy a NAV jogellenesen jár el, amikor az adózó terhére értékeli a nemzetközi megkeresésekre adott hiányos, bizonyítatlan, illetve homályos válaszokban foglaltakat. Sem a magyar, sem az uniós joggyakorlat nem vizsgálta még az adóhatóság fenti gyakorlatát, ezért ritka a kapcsolódó esetjog.

Álláspontunk szerint sem az uniós, sem a hazai gyakorlat alapján sem lehet elfogadható a nemzetközi megkeresések ilyen típusú kezelése, és az ítélkezési gyakorlatra kellene, hogy háruljon a megfelelő jogi és garanciális keretek kialakítása.

dr. Baksa Dóra ügyvédjelölt (email: dora.b.baksa@pwc.com
dr. Szimler Gergő, ügyvéd (e-mail: gergo.szimler@pwc.com)

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) és dr. Szimler Gergő (e-mail: gergo.szimler@pwc.com) ügyvédekhez. valamint dr. Baksa Dóra ügyvédjelölthöz (email: dora.b.baksa@pwc.com).