Közeledik az év vége, és ahogy blogsorozatunkban megszokhatták, néhány praktikus tanáccsal szeretnénk mi is hozzájárulni a gondtalan ünnepléshez.
Rendhagyó módon, a korábbi évektől eltérően, idén már december 1-jétől emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum. A minimálbér teljes munkaidő esetén havi bruttó 266.800.- Ft-ra, a legalább középszintű szakképesítést igénylő munkakörökben fizetendő garantált bérminimum pedig havi bruttó 326.000.- Ft-ra emelkedett. A törvényes béremelés ellenére nem elegendő, ha a munkáltató decemberre már a magasabb alapbért fizeti, továbbra is szükséges a munkavállaló munkaszerződését is írásban módosítani. Az alapbérek emelkedésével az alapbér alapján számítandó egyes juttatások is értelemszerűen növekedhetnek, így például a fizetendő bérpótlékok összege, valamint a távolléti díj összege is.
Az a munkáltató, aki legalább 50 személyt foglalkoztat munkaviszony keretében (ideértve a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatott munkavállalókat is), 2023. december 17-ig visszaélés-bejelentési rendszert köteles létrehozni a tavasszal elfogadott 2023. évi XXV. törvény szerint. Azoknál a munkáltatóknál, ahol a létszám elérte a 250 főt, már nyáron eleget kellett tenni a jogszabályi előírásnak. Multinacionális középvállalatok esetén arra érdemes figyelni, hogy az Uniós Bizottsági iránymutatás szerint nem elengedő az eddig megszokott központi (anyavállalati) etikai forródrót üzemeltetése, hanem szükséges, hogy a magyar tagvállalat önálló visszaélés-bejelentési rendszert hozzon létre, továbbá ennek üzemeltetése céljából saját szabályzatot alkosson. Szükséges továbbá az is, hogy a magyar tagvállalatnál is biztosítottak legyenek a visszaélés-bejelentés technikai és személyi feltételei. Az anyavállalati visszaélés-bejelentési rendszerek továbbra is üzemeltethetők, de szükséges a két rendszer összehangolása és az egyes rendszerekhez bejelenthető ügyek szétválasztása. A nyáron megjelent jogszabályról ebben a korábbi blogunkban írtunk: https://www.retivarszegipartners.hu/munkahelyi-suttogasok-gondolatok-a-magyar-whistleblowing-szabalyozasrol/
2024-től a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok (vagyis a legalább 40 millió euró feletti nettó árbevétellel, 20 millió euró mérlegfőösszeggel és 250 fő feletti munkavállalói létszámmal rendelkező nagyvállalatok) számára a pénzügyi beszámoló mellett már ún. nem-pénzügyi beszámolót is készíteni kell a fenntarthatóság (ESG) jegyében, elsőként 2025-ben. Az ezt követő években, egészen 2028-ig, az Unió területén működő nagyvállalatoktól a kis-és középvállalatokig előírás a fenntartható működésre vonatkozó nem pénzügyi beszámoló készítése. Az egyes fenntarthatósági szabványokkal kapcsolatos uniós jogforrások (CSRD, Taxonómia, CSDD) már elérhetőek, de hamarosan önálló magyar jogszabály is születik a témában. A fenntartható működés egyik pillére a fenntartható munkaszervezet, amelynek szempontrendszere értelemszerűen kiterjed az emberi jogok biztosítására, a megfelelő bérezésre, de emellett kiemelt szerepet kap a sokszinű munkaszervezet, a munka-magánélet egyensúlya, a munkavállalói részvételi jogok támogatása, a személyes adatok megfelelő védelme, és természetesen a fent említett panaszkezelési rendszerek biztosítása is. Mivel a szabványok főként célokat jelölnek meg, viszont a célok eléréséhez a szervezeteknek maguknak kell kidolgozni a szükséges intézkedéseket, ezért a felkészülést lényegében minden nagyobb és középvállalatnak célszerű néhány hónapon belül elkezdeni.
Örökzöld téma a szabadságok kiadása. A munkáltató az év végéig köteles kiadni az éves szabadságot. Ebből legfeljebb 5 munkanap húzódhat át 2024 januárjára, feltéve, hogy a szabadság még idén kezdődik. Az október elseje után érkezett munkavállalók esetében a szabadság jövő március végéig is kiadható, továbbá lehetőség van arra is, hogy az életkor alapján járó szabadságot a munkáltató és a munkavállaló külön megállapodása alapján a munkáltató a következő év végéig biztosítja. Ez utóbbival kapcsolatban fontos annak figyelembevétele, hogy a külön megállapodást nem lehet a munkaszerződés részévé tenni (és ezáltal általánosítani), hanem a jogszabályi rendelkezés alapján ebben a munkáltatónak és a munkavállalónak minden olyan évben külön kell megállapodni, mikor erre tényleges igény merül fel.
A szabadságok kiadásánál külön figyelmet érdemel a három évnél fiatalabb gyermeket nevelő szülőket, valamint az apákat megillető szabadságok kiadása. Ezeket ugyan nem szükséges a tárgyi évben kiadni, de mindkét esetben irányadó, hogy a szabadságot a szülő (apa) kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Az apasági szabadság esetén a szabadságot a gyermek születését követő második hónap végéig (vagy a jogerős örökbefogadási határozat keltétől számított második hónap végéig) kell kiadni, és legfeljebb két részletben. A szülői szabadság esetében a szülő szabadon határozhatja meg, hogy az összesen 44 munkanap szülői szabadságot egybefüggően vagy több részletben kéri-e kiadni; a munkáltatónak csak annyi lehetősége van, hogy ha a szabadság kiadása kivételesen fontos gazdasági érdeket sértene vagy súlyos működési ok miatt indokolt, úgy a szabadság kiadását legfeljebb 60 nappal elhalassza. Ehhez azonban a munkáltatónak írásban kell indokot szolgáltatni, és meg kell jelölnie az új javasolt időpontot, amikor a szülői szabadság kivehető. A 2023-tól életbe lépett új szülői szabadságunkról korábban ezekben a blogokban írtunk: https://www.retivarszegipartners.hu/szabiszabaly-2023/; https://www.retivarszegipartners.hu/az-mt-modositas-eddigi-gyakorlati-tapasztalatai/
A vállalatok karácsonyi rendezvényeihez fontos tudnivaló, hogy a rendezvényhez kapcsolódó regisztráció, a különleges étrendet jelentő gasztronómia és az utókornak megjelenített fényképek, videók készítése a munkáltatónak egyben adatkezelési feladatokat is jelentenek. Ezért a rendezvényekre való regisztrációkor ne felejtsenek el adatkezelési tájékoztatást adni a munkavállalóknak!
A 2024. év első időszakában várhatóan több olyan jogszabály is születik, amely érinteni fogja a vendégmunkások foglalkoztatását, továbbá a munkavédelmi oktatással, valamint a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos szabályokat. Amint ezek a jogszabályok megszületnek, blogsorozatunkat folytatni fogjuk.
Ezúton kívánunk mindenkinek kellemes Karácsonyi Ünnepeket!
dr. Szűcs László
dr. Zsédely Márta
