2018. április 18-19-én került megrendezésre a Wolters Kluwer IV. Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Konferenciája. A konferencia első napján dr. Réti László ügyvéd  kollegánk az ügyvédi kártérítési felelősség új szabályairól, második napján pedig dr. Balog Balázs ügyvéd kollégánk a bírósági polgári nemperes eljárások megújult szabályai témakörében adott elő.

Az új Pp-vel egyidejűleg lépett hatályba a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról 2017. évi CXVIII. törvény („Bpnp.”). A jogszabály elfogadása jelentős jogalkalmazásbeli változást hozott a több, mint 100 bírósági polgári nemperes eljárás tekintetében, ugyanis a törvény először a magyar jogtörténetben átfogóan megadja azokat az általános szabályokat, amelyekben a bírósági polgári nemperes eljárások generálisan eltérnek az új Pp. rendszerétől és szabályaitól, mivel egyébként ezen eljárásokra az új Pp. háttérjogszabályként alkalmazandó.
Ugyanakkor az egyes speciális nemperes törvények (Ctv., Cstv., Vht., stb.) további különös szabályokat állapíthatnak meg, amelyek akár a Bpnp., akár a Pp. szabályait felülírhatják.

A Bpnp. megalkotása miatt a hatályban lévő jogszabályok szövegében nagymértékű dereguláció történt: hatályon kívül helyezésre kerültek az egyes speciális nemperes eljárási törvények azon rendelkezései, amelyeket a kodifikátorok az egyes eljárási szabályokból absztraháltak és általánossá tették a bírósági polgári nemperes eljárások körében.
Például a Bpnp rögzíti, hogy a Pp-től eltérően bírósági polgári nemperes eljárásokban főszabály szerint nem kötelező a jogi képviselet. A cégügyekben főszabály szerint eddig is kötelező volt a jogi képviselet, a törvényességi felügyeleti eljárásban viszont nem, ezt a Ctv. korábban ki is mondta. Ez utóbbi rendelkezést a jogalkotó  hatályon kívül helyezte, mivel a Bpnp. általános szabálya miatt a Ctv-ben ezt a rendelkezést nem kell megismételni. A korábban az egyes speciális törvényekben szereplő szabályok hatályon kívül helyezése tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy a korábban megszokott szabályok ne lennének irányadók, pusztán azokat lehet, hogy más jogszabályban (Bpnp, Pp.) találjuk meg.

Lényegében tehát a bírósági polgári nemperes eljárások tekintetében az új Ptk. hatálybalépését követően a gazdasági társaságokra és az egyes szerződésekre vonatkozó szabályok alkalmazására jellemző, a gyakorlatban már megszokott és bejáratott „háromlépcsős” jogalkalmazási technikát  kell követni a bírósági polgári nemperes eljárásokban is.