Az Igazságügyi Minisztérium T/8016. számú törvényjavaslata alapvető változásokat hoz a hazai ítélkezésre nézve, ideértve az adóvitás ügyeket is.

A törvényjavaslat értelmében átalakul az ítélkezési rendszer, a jelenlegi közigazgatási és munkaügyi bíróságok tevékenységét a törvényszékek veszik át, utóbbiak döntése ellen a Kúriához lehet fordulni.

A Kúria közzétett határozatai még hangsúlyosabb szerepet kapnak az ítélkezésben: ezektől a bíróság csak kivételes esetekben térhet el, az eltérést külön indokolni köteles, illetve az eltérés önmagában lehetőséget biztosít az ítélet Kúria előtti megtámadására. Sőt, ha maga a Kúria tér el korábban közzétett határozatától, a döntés ellen külön jogorvoslatnak lesz helye az ún. jogegységi panasz keretében. A módosítás révén a magyar ítélkezés közelíteni fog a precedensjoghoz: a Kúria döntései eddig is meghatározták az ítélkezést, azonban az új rendszerben az eredményes jogi képviselet érdekében felértékelődik a Kúria gyakorlatának beható ismerete, szükség esetén a képesség azok kritikájára (tipikusan az Alaptörvényre, illetve az abban foglalt alapjogokra hivatkozással).

Újabb jogorvoslati lehetőség nyílik a közhatalmi szervek (pl. az adóhatóság) számára: ha a bírósági ítélet Alaptörvényben biztosított jogukat sérti, vagy hatáskörüket korlátozza, ellene alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, feltéve, hogy a támadott döntés működésük súlyos zavarát eredményezi, vagy valamely, Alaptörvényben foglalt hatáskörüket sérti. A jövőben tehát nem zárható ki, hogy a hatóságok a számukra kedvezőtlen kúriai döntésekkel szemben az Alkotmánybíróságnál keresnek jogorvoslatot.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com), vagy dr. Balog Balázs (e-mail: balazs.balog@pwc.com) ügyvédekhez.