Tavaly év végén a parlament elfogadta A munka törvénykönyve módosítását. A módosítás azt eredményezte, hogy a korábbi szabadságolási szabályok új „szabiszabályokkal” egészültek ki, tehát új szabadságtípusok jelentek meg. A 2023-ban biztosítandó szabadságokat már ezen régi/új szabályok figyelembevételével kell tervezni, illetve biztosítani.
Nem változott, hogy a munkavállaló évi 20 nap alapszabadságra, illetve az életkorának megfelelő és a jogszabályban meghatározott egyéb pótszabadságokra jogosult. Kiegészült viszont az a szabály, hogy egyes, már jóváhagyott szabadságok kiadását a munkáltató módosíthatja, illetve annak megkezdését legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja vagy akár meg is szakíthatja. Ennek feltétele, hogy mindezt rendkívüli gazdasági körülmény indokolja. A rendkívüli gazdasági körülmény csak olyan körülmény lehet, amely nem előrelátható és amely miatt a munkáltatónak azonnali intézkedési kötelezettsége keletkezik.
Nem változott, hogy amennyiben a munkavállaló a szabadságos napjait ki szeretné venni, úgy legalább 15 nappal korábban jeleznie kell a munkáltató felé a szabadság igényét. Amennyiben később jelzi, úgy a munkáltató mérlegelheti a munkavállaló igényét, azonban a szabadságot nem köteles a munkavállaló által meghatározott időpontban biztosítani.
Az új szabályok szerint január 1-től változik az apasági szabadság mértéke, illetve a fizetendő juttatás. A jogszabály kiegészült egy magyarázó rendelkezéssel azzal kapcsolatosan, hogy kit kell apának tekinteni és az eddigi 5, illetve 7 nap helyett egységesen, gyermekszámtól függetlenül 10 munkanap jár apasági szabadság jogcímén az apának. Az apasági szabadságot a gyermek születésétől számított két hónapon belül kell biztosítani. Eddig a jogszabály az apa szabadság tartamára távolléti díj teljes összegének megfizetését írta elő, a mostani új szabályok szerint viszont a munkavállaló csak az első 5 munkanapra jogosult távolléti díja teljes összegére, az ötödik naptól kezdődően a távolléti díj 40%-nak megfelelő juttatásban részesül. Természetesen a munkáltatók ebben a körben eltérhetnek a jogszabályi mértéktől és biztosíthatják, hogy a munkavállaló továbbra is a távolléti díj 100%-t kapja meg az apasági szabadság tartamára. A fent említett szabadság módosítási, halasztási és megszakítási szabály az apasági szabadságot nem érinti, ha tehát a munkavállaló kéri az apasági szabadságot, akkor azt az általa megjelölt időpontokban, maximum két részletben ki kell adni.
Január 1-től jelenik meg új szabadságként a szülői szabadság, amelynek tartama összesen 44 nap, mindkét szülő részére jár és a gyermek 3 éves koráig lehet kivenni. A szülői szabadság tartamára a munkavállaló a távolléti díja 10%-ra jogosult, amelyből a GYED, GYES, GYSE juttatást is le kell vonni. A szülői szabadság további feltétele, hogy a munkaviszony legalább egy éve álljon fenn az adott munkáltatóval.
A szülői szabadságra irányadó az a kötelezettség, hogy az érintett munkavállaló legalább 15 nappal korábban köteles jelezni amennyiben a hivatkozott szabadságot igénybe kívánja venni. Amennyiben apasági, vagy szülői szabadságot a munkavállalók az arra előírt tartam alatt nem veszik igénybe, úgy ez a szabadság elveszik, a szabadságot sem a munkaviszony megszűnésekor, sem pedig egyéb esetben pénzben megváltani nem lehet. A munkaviszony megszűnése esetén azonban a munkáltató köteles igazolást kiadni a munkavállaló számára a kivett, illetve a még ki nem vett apasági, illetve szülői szabadnapok számáról.
Szintén az újdonságok körébe tartozik, hogy a jogszabály igazolt távollétként gondozói munkaidő-kedvezményt biztosít azon munkavállalók számára, akiknek közeli hozzátartozója vagy vele együtt élő társa kezelőorvosi igazolás alapján a munkavállaló gondozására szorul. A gondozói munkaidő-kedvezmény tartama naptári évenként 5 munkanap és erre a távolléti időtartamra semmilyen juttatás nem jár. A gondozói munkaidő-kedvezmény nem szabadság, de ennek ellenére a szabadság kiadására vonatkozó szabályok szerint kell kiadni és nyilvántartani.
Mivel az új szabadságolási szabályok mellett a munkavállaló tájékoztatására vonatkozó munkáltatói kötelezettség is jelentős mértékben kiegészült, ezért január 1-jétől az arra jogosult munkavállalókat már ezekről az új típusú szabadságokról is tájékoztatni kell.
A tájékoztatás természetesen történhet úgy is, hogy a munkáltató a munka törvénykönyve vagy a helyi kollektív szerződés / üzemi megállapodás által meghatározott szabályozásra utalva határozza meg a szabadságra vonatkozó általános és különös szabályokat. Fontos, hogy a tájékoztatást úgy kell megalkotni, hogy a munkavállaló pontosan tájékozódni tudjon a szabadsága mértékéről, a juttatásról és a kivétel szabályairól.
Ha pedig mindez összeállt, akkor el lehet kezdeni tervezni a szabadságok kivételét a 2023-as évre…
Kapcsolódó cikkek, interjú: infostart.hu; index.hu
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Szűcs László (e-mail: laszlo.szucs@pwc.com), dr. Zsédely Márta (e-mail: marta.zsedely@pwc.com) és dr. Molnár Melinda (e-mail: melinda.molnar@pwc.com) ügyvédekhez.